Alkalmazási stratégiák

Azonban a repce ezen tápanyagok többségét visszajuttatja a földbe a következő mértékben: kálium és kalcium 90%, magnézium 83%, kén 66%, nitrogén 55%, foszfor 46%. 

Az nitrogén a legszélesebb körben tanulmányozott tápelem az őszi káposztarepce esetében, mivel ezen tápelemnek van a legfontosabb szerepe a hozam szempontjából. Ezenkívül a nitrogén műtrágyázás költsége jelentős a repce összköltségét figyelembe véve, illetve a nitrogén környezeti hatásai - mint a vízminőség (nitrátok), levegő minősége (ammónia), üvegházhatású gázok kibocsátása (dinitrogén-oxid) és az energiafogyasztás - szintén jelentősek.

A repce kiegyesúlyozott tápanyag-ellátása szükségessé teszi más összetevők folyamatos figyelemmel kísérését; ezek főleg a magnézium, a bór és a molibdén.

Az őszi káposztarepcének -a többi növényhez hasonlóan- a megfelelő műtrágyázási gyakorlata a 4 "M" végrehajtásán alapul:

Megfelelő termék:

a leghatékonyabb és leginkább környezetbarát műtrágya választása

Megfelelő arány:

a termés szükséges inputigényeinek megállapítása 

Megfelelő idő:

az alkalmazások megfelelő felosztása és időzítése a maximális hatékonyság és minimális környezeti igénybevétel figyelembe vételével

Megfelelő hely:

precíziós gazdálkodás a terület változékonyságának csökkentéséhez

Megfelelő információk a területről talajvizsgálati eredményekkel együtt szükségesek a jó döntések meghozatalához.