N-Sensor™

Az N-Sensor^™ gondoskodik róla, hogy a megfelelő műtrágyát optimális arányban juttassuk ki a termőterület egyes részeire. Ez a technológia etalonná vált a precíziós gazdálkodásban.

N-Sensor™: traktorra szerelt távelemzés

A területspecifikus műtrágyázás az egyik legfőbb célkitűzése a precíziós gazdálkodásnak. A változó mértékű kijuttatáshoz pontos és hatékony eszközökre van szükség a tényleges tápanyagszükséklet meghatározása érdekében. A távelemzés technikája lehetőséget kínál arra, hogy az ilyen információkat gyorsan, precízen és költséghatékonyan lehessen eljuttatni a felhasználókhoz. Az N-Sensor™-t azért fejlesztették ki, hogy meg lehessen határozni a növény nitrogén állapotát: ehhez a növény lombozatának fényreflexiós tulajdonságait méri, és „menet közben” is lehetővé teszi a változó mértékű műtrágyázást.

Az N-Sensor™ használatának előnyei

• Optimális műtrágya mennyiséget lehet kijuttatni a termőterület bármely részére
• Javítja a növény termőképességét a termőterület teljes területén
• Növeli a műtrágya hatékonyságát
• Csökkenti a maradék nitrogén mennyiségét a talajban a betakarítás után
• Növeli a terméshozamot
• Egységesebb minőség
• Csökkenti a betakarítás idejét és költségét
• Csökkenti a nitrogén veszteség kockázatát

Hogyan működik az N-Sensor™?

Az N-Sensor™ úgy határozza meg a nitrogénszükségletet, hogy megméri a növény fényreflexióját körülbelül 50m²-es területen. A méréseket másodpercenként végzi a rendszer, amelyet normál üzemi sebességre és szélességre terveztek. Az alkalmazott érzékelési technológia a vegetáció jellemző fényvisszaverési görbéjére épül. A N-Sensor™ meghatározott, a növény klorofilltartalmára és biomasszájára jellemző hullámhosszon méri a fényvisszaverődést. Ebből pedig azután kiszámítja a növény tényleges N-felvételét. Az optimális kijuttatási arányt az N-felvételi adatokból lehet meghatározni. Ezt az adatot a rendszer elküldi az állítható adagolású szóró- vagy permetezőgéphez, amely ennek megfelelően állítja be a műtrágya mennyiségét.

A növény nitrogénigényének meghatározását célzó folyamat, valamint a megfelelő mennyiségű műtrágya kijuttatása azonnal, késedelem nélkül játszódik le. Ez lehetővé teszi a „valós idejű gazdálkodást”.

Az N-Sensor™ fejlesztése

A Yara hanninghofi (Németország) Kutató- és Fejlesztőközpontja által koordinált fejlesztési folyamatot követően az első N-Sensort (Classic) 1999-ben kezdték alkalmazni gabonákon.

Az N-Sensor^™-val kapcsolatos és a gabonatermesztés változását követő, valamint a még szélesebb körben történő alkalmazást célzó fejlesztési tevékenység mindig is része volt a Yara K+F programjának. Több mint 250 vizsgálatot tartottak 1997 és 2010 között a hatékonyság javítása és új programok indítása érdekében, például az olajrepce abszolút nitrogén-kalibrációjának meghatározásához.

N-Sensor™ és N-Sensor™ ALS - két rendszer, egy filozófia

2006-ban a Yara bemutatta az új N-Sensor™ ALS-t (Active Light Source - aktív fényforrás), amely a klasszikus N-Sensor™-hoz hasonlóan működik a növény nitrogénigényének meghatározásánál: ez is a növény fényreflexióját méri. Mindkét rendszer ugyanazt a helyszíni próbákon alapuló mezőgazdasági algoritmust használja az optimális helyspecifikus műtrágyázáshoz, és mindkettő a gépjárművön található terminálra csatlakozik, ahol a növényi és a GPS adatok tárolásra és feldolgozásra kerülnek.

A legfőbb különbség a két N-Sensor™ között az, hogy az ALS szenzor saját beépített fényforrással rendelkezik. Ahelyett, hogy a napfényt használná a mérésekhez, az N-Sensor™ ALS folyamatosan fényt sugároz a növényre saját fényforrásából (ehhez Xenon lámpákat használ), és rögzíti a visszaverődést. Ez lehetővé teszi, hogy az N-Sensor™ ALS a környezeti fényviszonyoktól függetlenül működjön, akár éjszaka is.

Eredmények

• Az N-Sensor^™ ALS megkapta a RASE Aranyérmét 2008-ban
• A gabona hozamok 3.5%-kal nőttek ott, ahol ugyanilyen intenzitással használták a műtrágyát
• Az olajos magvak terméshozama 3.9%-kal nőtt az abszolút nitrogén-kalibrációnak köszönhetően
• Akár 14%-os nitrogén megtakarítást is el lehet érni ott, ahol az N-Sensor^™-t használták
• A nitrogén felhasználás javuló hatékonysága 10-30%-kal csökkentette a "szén-lábnyomot"
• A kombinált teljesítmény 12-20%-kal nőtt a csökkenő megdőlés, a kisebb veszteség, és a gyorsabb tápanyagfelvételnek köszönhetően
• A gabona fehérjetartalma a célértéktől átlagosan 0.2-0.5%-kal nagyobb konzisztenciát mutatott
• 80%-os csökkenés a megdőlésnél (szemben azokkal a növényekkel, ahol a nitrogént hagyományos módszerekkel juttatták ki)