-
Legfrisebb hírek
-
- Keresés
Növényvédelem
A hagymafélék lassan bújnak elő, ezért fontos a gyomirtás a nedvességért és a tápanyagokért folyó verseny csökkentéséhez. Az egyenes növekedés miatt még akkor is gyenge versenytársai a gyomoknak, amikor már kifejlődnek. Emiatt a növény megjelenése előtti és utáni gyomirtózás is igen gyakori.
Egy sor fonálféreg is megtelepszik a száron és a gyökérzeten, ezzel is korlátozva a nedvesség és a tápanyagok felvételét. A szár fonálféreg (Ditylenchus dipsaci) különösen nagy kárt tud okozni azáltal, hogy megtámadja a szárat, és emiatt a hajtás megcsavarodik, eltorzul, végül pedig elhal a fiatal növény. A magoknak féregmentesnek kell lenniük, valamint talajsterilizációt és megfelelő vetésforgót kell alkalmazni a fonálféreg-populációk megjelenésével járó kockázatok minimumra csökkentése érdekében.
A hagymatripsz is egy igen sok kárt okozó kártevő, amely főleg a melegebb területeken található meg. A fiatal levelek és a növény nyaka között telepszik meg, s komoly kárt tesz a levelekben, ezzel pedig lassítja a növekedést.
A hagymalégy és lárvája, a salotta levéltetű és a póréhagyma moly is olyan kártevők, amelyeket rovarirtószerrel lehet pusztítani. A hagymafélék a levélbetegségekre és a fejrothadásra is nagyon hajlamosak.
A bakteriális betegségek jelentősen lerontják a hagyma minőségét, például a:
Pseudomonas alliicola, amely a hagyma belsejében okoz vizenyős rothadást, a P. cepacia pedig a külső rétegeket teszi nyálkássá vagy „savanyúvá”.
A szürkepenészes rothadás (Botrytis allii), a hagymaperonoszpóra (Peronospora destructor), a hagymarozsda (Puccinia porri), és a botritiszes rothadás (Botrytis squamosa) a legfőbb betegségek közé tartoznak, amelyek ellen gombaölőszert kell használni.
A hagymafejeket óvatosan kell kezelni annak érdekében, hogy a zúzódásokat és a vágásos sérüléseket meg lehessen előzni, mivel ezeken keresztül a kórokozók a növénybe juthatnak. A kontrollált levegőjű tárolást egyre gyakrabban alkalmazzák a minőségnek a hosszabb idejű tárolás alatti megőrzése és az értékesíthetőség idejének meghosszabbítása érdekében.
Ha a CO2 szintet 5% alatt tartják, az gátolja a gombák spóraképzését, az O2 3%-on tartása pedig csökkenti a csírázást. A hőmérsékletet célszerű körülbelül 1°C-on (34°F) tartani ahhoz, hogy csökkenteni lehessen a gázcserét, a relatív páratartalmat pedig érdemes 65-70%-on tartani a gombák terjedésének megakadályozásához.
Tárolás
A hagymának érettnek és száraznak kell lennie a betakarításkor. Hacsak a terményt nem a termőföldön akarják érlelni, akkor a száraz hagyma betakarítását akkor kell megkezdeni, amikor a hagymatest fölötti szárrész 60-80%-a megdől. A klorofillképződés – klorofill: zöld levél – a külső héjban akkor történik, amikor a növényt túl sokáig hagyják érni, vagy amikor a hagyma vállát napfény éri a termőföldön.
A hagymafejeket óvatosan kell kezelni annak érdekében, hogy a zúzódásokat és a vágásos sérüléseket meg lehessen előzni, mivel ezeken keresztül a kórokozók a növénybe juthatnak.
A kontrollált levegőjű tárolást egyre gyakrabban alkalmazzák a minőségnek a hosszabb idejű tárolás alatti megőrzése és az értékesíthetőség idejének meghosszabbítása érdekében. Ha a CO2 szintet 5% alatt tartják, az gátolja a gombák spóraképzését, az O2 3%-on tartása pedig csökkenti a csírázást.
A hőmérsékletet célszerű körülbelül 1°C-on (34°F) tartani ahhoz, hogy csökkenteni lehessen a gázcserét, a relatív páratartalmat pedig érdemes 65-70%-on tartani a gombák terjedésének megakadályozásához.
Még több a tény a hagymafélékről:
A hagymatermesztés agronómiai irányelvei
A hagyma -6°C-os hőmérsékletig képes túlélni, de ha a hőmérséklet -8°C alá esik, elpusztul. A hagymamag csírázásához és növekedéséhez a 13-28°C között hőmérséklet az ideális.
A hagyma tápelem-összegzése
A megfelelő egyensúly a makro- és mikroelemek között elengedhetetlen, hogy a lehetséges legjobb eredményt kapjuk.
A tápelemek szerepe a hagyma növekedési szakaszaiban
Ahhoz, hogy hagymánk megfelelő hozamú és minőségű, valamint egészséges legyen, elengedhetetlen a növény számára szükséges tápelemek megfelő időben és mennyiségben való kijuttatása.
Hagymatermesztés a világban
Évente 54 millió tonna száraz hagyma terem összesen 3 millió hektáron, több mint 134 országban. A termelés megduplázódott az elmúlt tíz év alatt.
Talaj- és vízgazdálkodás
A talajnak megfelelő szerkezetűnek és tápanyagban gazdagnak kell lennie a növekedés maximalizálásához és a magas hozamok eléréséhez. A magágy állapota kritikus fontosságú, különösen akkor, ha növényt magról termesztjük.
Hagyma fajták
A hagymák termesztett típusai két csoportba sorolhatók – a közönséges hagymafélék és a csokros hagymafélék (aggregatum csoport).
A hagyma piaci követelményei
A hagyma többségét étkezési célra termesztik, és az értékesítés előtt általában osztályozzák. A kiskereskedő és a fogyasztó is elvárja az egységes méretet, formát és színt, valamint azt, hogy egészséges legyen, és ne legyen földdel szennyezett.
Hagymafélék műtrágyázása
A műtrágyafelhasználás hatékonyságának maximalizálása érdekében a tápanyagok időzítését a növény tápanyagigényéhez kell igazítani. Az ültetés utáni első 4 hét során a szárazanyag felhalmozódás és emiatt a tápanyagigény viszonylag csekély mértékű.
A Yara ajánlata hagymafélék termesztésekor
