A tápanyagok kijuttatásának időzítése

A tápanyag-ellátás során használt tápelemek időzítése nagyon fontos, hogy a minimális környezeti hatások mellett a maximális terméshozamot kapjuk. Az időzítést össze kell hangolni a növény fejlődésének csúcsidőszakával.

A tápanyag iránti legnagyobb igény a fejlődési fázis alatt következik be. Főleg nitrogén, foszfor, kálium igény jelentkezik, de legnagyobb mennyiségben itt van szükség magnéziumra, kalciumra és kénre is. 

búza tények 

Habár a mikroelemekből kis mennyiségre van szükség, ezek hiánya káros hatással lehet a hozamra.

 búza tények búza tények 

 

Őszi búza

Szárbaindulás

 búza tények

Ahogy a növény 6-7 hónappal a vetés után, tavasszal nőni kezd, a napi tápanyagigény felgyorsul. A nitrogén, a foszfor, a kálium és a kén iránti igény nagyobb lesz, így a tápanyagok kijuttatásának egybe kell esni ezekkel a megnövekedett igényekkel. Ehhez a gyors növekedéshez és fejlődéshez a mikroelemek nagyobb mennyisége is szükséges. Átmeneti tápelemhiányok jelentkezhetnek, melyeket lombtrágyával kell kezelni (YaraVita termékek). Ebben a növekedési szakaszban mangán, cink, réz és magnézium használata javasolt.

 

Kalászhányás 

A növény produktív fázisa, amikor a gabonaszem kialakul és töltődik. Ez a fázis egészséges zöld levélzetet igényel, hogy a fejlődő szemek számára a folyamatos tápanyagellátást biztosítsa a fotoszintézis segítségével. A gabonaszemek kialakulásához és fennmaradásához a tápanyagok megfelelő mennyisége szükséges. A levél nitrogén szintjét fenn kell tartani egészen a virágzásig, és a tápelemeket (foszfor, magnézium, és bór) a maximális hozam figyelembe vételével kell alkalmazni.

 

Tavaszi búza

Kelés / Bokrosodás 

A tavaszi búzának sokkal rövidebb növekedési időszaka van, limitált kelési / bokrosodási fejlődési fázissal. A szárbaindulás fázisa előtt 8 vagy 9 levél és 3-4 tőhajtás alakul ki. A korai tápanyag-ellátás létfontosságú a maximális korai növekedés szint eléréséért. A nitrogén, a foszfor, a kálium és kén biztosít egy egészséges, erőteljes növény populációt a vetést követő első hónapban. Ezek a tápanyagok a magágyba is tehetőek, vagy a vetéssel egymenetben kijuttathatóak.

 

Szárbaindulás 

Ahogy a növény folytatja a növekedését tavasszal, a napi tápanyag igénye felgyorsul. A nitrogén, a foszfor, a kálium és a kén iránti igény nagyobb lesz, így a tápanyagok alkalmazásának egybe kell esni ezekkel a megnövekedett igényekkel. Ehhez a gyors növekedéshez és fejlődéshez a mikroelemek nagyobb mennyisége is szükséges. Átmeneti tápelemhiányok jelentkezhetnek, melyeket lombtrágyával kell kezelni (YaraVita termékek).

 

Kalászhányás 

A növény produktív fázisa, amikor a gabonaszem kialakul és töltődik. Ez a fázis egészséges zöld levélzetet igényel, hogy a fejlődő szemek számára a folyamatos tápanyagellátást biztosítsa a fotoszintézis segítségével. A gabonaszemek kialakulásához és fennmaradásához a tápanyagok megfelelő mennyisége szükséges. A levél nitrogén szintjét fenn kell tartani egészen a virágzásig, és a tápelemeket (foszfor, magnézium, és bór) a maximális hozam figyelembe vételével kell alkalmazni.

A tavaszi búza vegetációs időszaka 90 és 120 nap között van, az őszi búzáé 190-210 nap.

retail

Partnereink

Tekintse meg partnereink listáját, ahol megvásárolhatja termékeinket.

További számok és tények a búzáról:

Az őszi búza tápelem-összegzése

Az őszi búza tápelem-összegzése

Minden növénynek 13 féle ásványi anyag kell a növekedéshez és a fejlődéshez. A tápanyag-gazdálkodási tervben arra kell összpontosítani, hogy meglegyen a tápelemeknek a megfelelő egyensúlya az optimális növekedéshez.
A tápelemek szerepe a búza növekedési szakaszaiban

A tápelemek szerepe a búza növekedési szakaszaiban

A tápelem szükséglet függ attól, hogy a növény melyik növekedési szakaszban van éppen. Tekinse meg, hogy mennyire fontosak a tápelemek az egyes növekedési szakaszokban.
A búza növekedése és fejlődése

A búza növekedése és fejlődése

A búza három növekedési szakaszon megy keresztül a vetéstől az aratásig. Ezek a következők: alapszakasz, fejlődés, termés.
A búza kategorizálása

A búza kategorizálása

Két fajta búza fejlődött ki az évek során és uralja a termőterületeket: közönséges búza és a durum búza.
A búza termesztés agronómiai irányelvei

A búza termesztés agronómiai irányelvei

A növénytermesztés alapvető célja a fotoszintetikusan aktív sugárzás (Photosynthetically Active Radiation, PAR) szárazanyaggá alakítása, amelyet aztán magas tápértékű étel, takarmány vagy alapanyag formájában energiatermelésre lehet hasznosítani.
A búza történelmi fejlődése

A búza történelmi fejlődése

Mint a három világszerte termelt gabonaféle egyike (a másik kettő a kukorica és az árpa), a búza emberek millióinak szolgál alapvető élelmiszerként.
A búza piaci követelményei

A búza piaci követelményei

Ugyan az összes búzából lehet lisztet őrölni, nem minden liszt felel meg a piaci követelményeknek. Számos kritérium van, melyeknek meg kell feleni a különböző piacokon.