Kukoricapiac

A búzához és rizshez képest felhasználását tekintve a kukorica valószínűleg a legsokoldalúbb gabonaféle.

Takarmány

A világon termelt kukoricamennyiség megközelítőleg kétharmadát takarmányként használják fel. Egyes országokban az átlagos hozam megközelíti a 10 t/ha mennyiséget, melynek java részét teljesen érett állapotában takarítják be, és takarmánygabonaként használják fel. Mind a szemes-, mind a silókukorica az állatállománynak adható egyik legmagasabb energiatartalmú táplálék, mely több olajat tartalmaz, mint a búza vagy az árpa, de alacsonyabb a fehérjetartalma, mint más gabonaféléknek.

Szarvasmarha

A kukorica magas keményítőtartalmának köszönhetően lassan bomlik le a marha bendőjében, így használata igen elterjedt kulcsfontosságú energiaforrásként. Mivel a kukorica viszonylag lassan halad át az állaton, tovább tart az emésztési folyamat és így a termény nagyobb hányada hasznosul – más takarmánynövényekhez képest, mint a búza vagy az árpa.

Bromfi

A baromfik étrendjében elengedhetetlen a nagy mennyiségű, magas energiatartalmú táp, így a kukorica, melynek metabolizálható energiatartalma 15 Mj/kg (szárazanyagra vonatkoztatva), széles körben elterjedt. A baromfik könnyedén megemésztik a magas keményítőtartalmú kukoricát, mely ugyanakkor ízletes és antinutritív anyagoktól mentes. Emellett a kukorica xantofilltartalmától szebb színű lesz a tojássárgája, míg a linolsav növeli a tojás méretét, ezáltal javítva annak minőségét és besorolását.

Sertés

Magas emészthető energiaértékének (DE, Digestible Energy) és alacsony fehérjetartalmának köszönhetően a kukorica a sertéstápnak is elengedhetetlen része, morzsolva vagy silózott kukoricacső-keverék formájában egyaránt.

Emberi fogyasztás

A kukorica továbbra is az egyik legfőbb élelemforrás a világ számos részében. Világszerte nagyjából 116 millió tonna kukorica kerül emberi fogyasztásra – ennek 30%-a Afrikában, 21% csak Fekete-Afrika országaiban. Több mint 20 fejlődő országban a kukorica teszi ki a napi kalóriabevitel 15-20%-át.

Feldolgozott forma

Jelentős keményítő-, sütőolaj- és gluténforrásként a kukoricát számos sütőipari, finomított és feldolgozott termékben felhasználják. Az Egyesült Államok keményítő-szükségletének 90%-át a kukorica biztosítja. A kukoricából készült termékek között megtalálható a kukoricapehely, a kukoricadara és kása és a pattogatott kukorica is, ami olyan speciális fajták magva, mely hő hatására kipattog.

Csemegekukorica

A szemes kukoricán felül világszerte mintegy 1 millió hektáron termelnek csemegekukoricát (var. saccharata) emberi fogyasztásra. Ez valamivel kevesebb, mint 9 millió tonna csemegekukoricát eredményez – ez a meglehetősen alacsony szám a világszerte termelt összes szemes- és silókukorica termény 0.006%-ának felel meg.

Ipari keményítő

Egyre szélesebb körben használják a kukoricát, mint keményítőforrást a gyógyszer-, papír-, bánya- és építőiparban. A keményítő előállítása általában egy finomítási eljárással történik, melynek eredményeként kukorica csírát, rostokat és fehérjéket egyaránt kapunk. A különböző termékek között megtalálható a műanyag táska, az újrahasznosított papír, hullámkarton, mosószerek, festékek, pelenkák, kozmetikai termékek, ragasztók, felületaktív szerek és agrokémiai anyagok is.

Bioetanol

Az Egyesült Államok kukoricaterményének 40%-át – 130 millió tonnát – bioetanolnak dolgoznak fel. Egy tonna kukoricából 4-5000 liter bioetanol állítható elő. Alapvetően két eljárást különböztetünk meg:

Száraz őrlés során az egész mag őrlése nyomán kapott őrleményt vízhez adják, amit megfőznek majd lepárolnak, végül az így kapott párlatból erjesztik az etanolt.
Nedves őrlés során a szemeket beáztatják, majd az így kapott sűrű anyagból kinyerik a csírát, fehérjét, rostot és keményítőt.

Biogáz

A kukoricát sok helyen a biogáz fő nyersanyagaként termesztik, így például Európa jelentős részén is, a zöldenergia célszámok elérése érdekében. A kukoricát feldarabolják, silózzák, majd egy anaerob fermentorban mikrobák segítségével elemeire bontják, ezáltal metánhoz (és egyéb szerves anyagokhoz) jutva.

A kukoricának az egyik legmagasabb a tonnánkénti gázkibocsátása. A speciális, magas szárazanyag-tartalmú fajták elérhetik a 60t/ha-nyi termést is, melyből hektáronként akár 6000m³ metánt is képesek előállítani. Ezt elsősorban az energiaiparban használják fel villamos-energia előállítására.

A fentiek közül legnagyobb gazdasági értéke a lófogú kukoricának van. Ezt megtalálhatjuk fehér- és sárgaszemű formában is, melyek közül a fogyasztó egyéni preferenciái szerint választhat.

A fehér és sárga kukoricák sokban hasonlítanak, előbbi nem tartalmaz azonban karotin pigmenteket. Széles körben termesztik emberi fogyasztás céljából, világszerte nagyjából évi 65-70 millió tonnát, mely a teljes kukoricatermény alig 10%-a. A fehér kukorica 90%-át fejlődő országokban tenyésztik, ahol ez a teljes kukoricatermény negyedének felel meg.