A napraforgó mély gyökérzónával rendelkezik, gyökérzete talajállapottól és fizikai féleségtől, nedvességviszonyoktól függően akár 4 m-es mélységre is képes lehatolni. Ennek megfelelően nagy mennyiségű vizet és tápanyagot von ki a talajból, a tápelemfelvétel 75%-a (még száraz körülmények közt is több mint 50%-a) az intenzív generatív fázis (BBCH 51-79) alatt zajlik le.
A napraforgó fajlagos tápanyagigénye 100 kg fő- és melléktermék képzéséhez:
![11.jpg]()
A ma használt korszerű napraforgó hibridek tápanyagigénye jelentősen meghaladja a korábban köztermesztésben lévőkét, ezért esetükben az intenzív tápanyagellátás elengedhetetlen.
A napraforgó esetében is a nitrogén növeli legnagyobb mértékben a termés nagyságát. A túlzott mennyiségű nitrogén egyrészt csökkenti a kaszat olajtartalmát, másrészt növeli a gombás betegségekre való fogékonyságot és ezáltal csökkenti a termést.
Foszfor fontos szerepet tölt be a zsírsavak szintézisében és szállításában. Hiányában csökken a kaszatok teltsége (csökken az elérhető termésnagyság), kisebb lesz az elérhető olajtartalom.
A szükséges mennyiségben rendelkezésre álló kálium növeli a napraforgó szárazságtűrését (javul a növény vízháztartása, csökkenti a növény párologtatását, növeli a víz-visszatartó képességét, valamint a napraforgó ellenálló-képességét a gombás és baktériumos fertőzésekkel szemben.