A burgonya terméshozama

A burgonya hozamánál két tényező játszik kulcsfontosságú szerepet: az egy területegységre jutó gumók száma, valamint a gumók mérete és súlya. Magasabb terméshozam az optimális gumószám elérésével, egészséges zöld lombozat garantálásával, valamint a gumóméret és -súly növelésével érhető el.

A makro- és mikroelemeket is magában foglaló kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás fontos ezen tényezők megfelelő kézben tartásához.

A növény tápanyagellátása és a hozam

A kálium és a nitrogén az a tápanyag, amely a legnagyobb mennyiségben szükséges a magas terméshozamhoz a burgonya esetén. Foszforból, kalciumból és magnéziumból némileg kevesebb is elég. A burgonya ideális NP aránya 2:1. Az alábbi diagrammon a növény napi makro-és mezoelem felvétele látható.

A tápanyag-felvétel változik a növény különböző növekedési szakaszaiban. A burgonyának magas igénye van a makroelemekre a kora tavaszi növekedés idején, hogy elkerülje a hozam csökkenését. Fontos, hogy elegendő mennyiségű tápanyag álljon rendelkezésre, amikor a növénynek szüksége van rá. Káliumra és nitrogénre van szüksége a vegetatív fejlődés és a gumók kialakulása folyamán.

A kálium különösen fontos a magas hozam és a gumók épségének érdekében. A kálium "luxus felvétele" jellemző a burgonyánál. A nitrogén fontos a levélzet és a gumók növekedéséhez. Viszonylag nagy mennyiségű foszforra is szükség van részben a korai növekedés szakaszában a gyökérzet és a gumók fejlődésének elősegítése érdekében, a késői szezonban pedig tömegnövelő hatása van.

Miközben a mikroelemekre sokkal kisebb mennyiségben van szükség, a megfelelő egyensúly nagyon fontos ahhoz, hogy a termény jó minőségű legyen.

A kiegyensúlyozott tápanyagellátás alapvető fontosságú, és annak ellenére, hogy a mikroelemekből sokkal kisebb mennyiségre van szükség, azok megfelelő egyensúlyára érdemes figyelmet fordítani, mivel ezek fontos szerepet játszanak abban, hogy magas hozamot érjünk el. A legfontosabb mikroelem a burgonya esetén a bór, a réz, a mangán és a cink.