Veszélyben az ivóvíz?

Norvégia azon kevés országok közé tartozik, ahol a vízhiány nem létfontosságú kérdés.

AzOslói Vízügyi Kezdeményezést az ENSZ Globális Egyezmény elnevezésű program keretén belül hozták létre.

A Yara a norvég vállalatok közül elsőként csatlakozott az ENSZ Globális Egyezményének "CEO Water Mandate" elnevezésű, a magánszektor fenntartható vízgazdálkodásában a legjobb gyakorlat követését ösztönző kezdeményezéshez. A későbbiekben több magánszektorbeli vállalat is csatlakozott a kezdeményezéshez, mint például a Pepsico, a Statoil, és a ruházati óriásvállalat, a H&M is. Mind a Pepsico, mind pedig a H&M egyértelműen a mezőgazdasági szektort és a szektor vízlábnyomát nevezte meg a fenntartható üzletvezetés kialakításának egyik fő elemeként.

Hans Goossens, a Yara New Business részlegének igazgatója ’Yara, Water and the Mandate – why and how” (’Yara, Víz, a Vízügyi Kezdeményezés – miért és hogyan’) című előadásában bemutatta a céget, majd felvázolta, hogy a vízzel kapcsolatos kérdések miért kiemelt fontosságúak.

A mezőgazdaság része mind a problémának, mind pedig a megoldásnak

"A vízügyi kérdésekben a kihívás – és a megoldás - fő részét a mezőgazdaság jelenti." - mondta a jelenlevőknek. Egyre nagyobb nyomás nehezedik a világra, hogy korlátozott termőföldi és vízi erőforrások mellett minél több élelmiszert termeljenek, ehhez pedig gazdaságos és hatékony vízgazdálkodásra van szükség, hogy a jövő nemzedékének élelmezési kérdése megoldódjon. „Ezek a globális hiányosságok ösztönzik fejlesztési és innovációs programunkat”- nyilatkozta Hans.

Beszédében érvelt a CEOWM támogatása mellett, valamint ismertette, hogy a mezőgazdaság fenntarthatóságán keresztül a Yara technológiai megoldásai és a felvásárlások hogyan szolgálják az üzleti fenntarthatóság biztosításának stratégiáját. 

"A Yara tudását felhasználva folyamatosan növekszik, így mára már túlmutat egy hagyományos műtrágya és növényi tápanyag gyártó vállalat keretein.”- magyarázta. Azzal, ha egy cég csatlakozik a CEOWM-hez, lehetősége nyílik egy partnerhálózat kiépítésére, megoldásokat tud kínálni a gazdáknak, valamint reagálni tud a vízhiány okozta problémákra – a víz rendelkezésre állásának, minőségének és hozzáférhetőségének kérdéseire.

Vízügyi kockázatok

Jason Morrison, a CEOWM technikai igazgatója előadást tartott a cégek és a CEOWM együttműködésének lehetőségeiről és a kapcsolódó elvárásokról. Általánosságban elmondható, hogy a vállalatok a belső tudatosság és megértés kiépítésébe kezdenek mielőtt a saját vízgazdálkodási adataikról szóló jelentéseket elkészítik, majd ezt követően kötelezik el magukat értékláncok és támogatások mellett.

„A vízügyi kockázat ösztönzi a vállalatokat, hogy működjenek együtt: azonosítsák a vízgazdálkodás kihívásait, alakítsák ki a megoldási javaslataikat és térképezzék fel, hogy kivel érdemes együttműködniük.” magyarázta Morrison, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a 2014-es évben a Gazdasági Világfórum társadalmi kérdésekkel kapcsolatos kockázatelemzésében a vízgazdálkodási kérdések kerültek a kockázati lista élére – mind a  valószínűséget, mind pedig a kérdés jelentőségét tekintve.

Az állami szektort Hans Brattskar külügyminiszter helyettes képviselte, aki kiemelte a vízgazdálkodás kulcsfontosságú szempontjait – beleértve a víz és a mezőgazdaság kapcsolatát is: