március 10, 2023

Ha kell egy kis energia a gabonáknak, avagy foszforpótlás másképp

Szerző: Tóth Milena

A foszforműtrágya várhatóan a jövőben sem lesz olcsó, és a hatékonyabb felhasználását eredményező stratégiák potenciálisan értékesek lehetnek. Ez az elem kisebb mennyiségben van jelen a szövetekben és a talajokban, mint a nitrogén vagy a kálium. A tápanyaggazdálkodásban betöltött szerepét az adja, hogy általában kevés van belőle a talajokban, és hajlamos reakcióba lépni más tápelemekkel oldhatat-lan - ezáltal a növények számára felvehetetlen - vegyületet képezni.

A foszfor legfontosabb funkciója az energia tárolása és átvitele ATP (adenozin-trifoszfát) és ADP (adenozin-difoszfát) formájában, valamint a nukleinsavak, koenzimek, foszfolipidek fontos szerkezeti összetevője. A foszfor szinte minden élettanilag jelentős folyamatban részt vesz, pl. a fotoszintézisben, a szénhidrátképzésben, így nélkülözhetetlen elem.

A talajban a foszfor mobilitása korlátozott. Ezért a növények csak a gyökerek közvetlen környezetében tudják felvenni. A felvétel azonban számos környezeti tényező hatására korlátozott, vagy gátolt lehet. A talaj kémiai tulajdonságai közül a magas mésztartalom, a szélsőséges pH (5,5-7 között optimális a felvétel) befolyásolja leginkább a felvehetőségét. A fizikai tulajdonságok közül az alacsony talajhőmérséklet hat a felvételre kedvezőtlenül. Pl. egy 13 oC-os 7-es pH-jú talaj esetében kb. 30 %-os a foszfor relatív felvehetősége. A talaj nedvességtartalma is hatással van a foszfor felvehetőségére és hatékonyságára. A szántóföldi vízkapacitás alatti víztartalom esetében az elem felvehetősége 40 %-kal csökkenhet az optimális nedvességviszonyok közöttihez (100 %) képest és ilyenkor fokozott jelentősége van a foszfor minőségéből adódó oldódási tulajdonságnak.

Szinte minden növénynél tisztázott és ismert, hogy a kezdeti gyökérképzés és fejlődés szempontjából az egyik kulcselem. Ennek következtében az erőteljes gyökérnövekedés növeli a növények által a víz- és tápanyagfelvételhez feltárható talajmennyiséget. A gabonák esetében ezenkívül pozitív hatással van a bokrosodásra, az oldalhajtások intenzív képzésére. Az is bizonyított tény, hogy a termésképzés idején megnövekszik a növények foszforigénye, és az ebben az időszakban biztosított optimális foszforellátás növeli a termés mennyiségét és minőségét. Amellett, hogy szerepet játszik a termés minőségében és képződésében, hozzájárul az egyenletes fejlettséghez, a gyorsabb éréshez és a fagytűréshez is.

A növények a foszfort főként ortofoszfát ionok formájában veszik fel. Ezen ionok koncentrációja a talajoldatban csak néhány mg %. Minthogy a termesztett növényeink (búza, repce, kukorica, napraforgó) átlagterméssel 50-70 kg/ha foszfort-pentoxidot visznek el a talajból, ezért mindenképp fontos a foszfor pótlása. A gyenge foszfátellátás korlátozza a napenergia átalakulását a növény kémiai energiájává (ATP), amelyet a fotoszintézis során használnak fel az új növekedés és fejlődés előmozdítására. Ennek a korlátnak a leküzdésére alkalmas a foszfortartalmú lombtrágyázás. A szezon későbbi szakaszaiban a foszfor az energiaátadó rendszerekben betöltött szerepe miatt fontos, így minden folyamatos hiány korlátozhatja a szemek kitelítődését és végső soron a termést. 

A lombozatra kijuttatott foszfor hatékonyságát több tényező szabályozza: növényélettan (a levél nedvesíthetősége), a növekedési szakasz (a levélfelület felvétele), a lombtrágya formulációja (foszfor kémiai formája, az adjuváns típusa, aránya). Ahhoz, hogy a lombtrágyázás a növény számára hatékony legyen, az alkalmazás helyétől el kell jutnia a növényi sejtekhez. A foszfor egyik előnye, hogy mobil a floemben és a xilemben is transzlokálódik, így könnyen eloszlik a növényben, így például éréskor a növény könnyen mobilizálja a tartalékait a termésbe. A gabonákban a foszforos lombtrágyák megfelelő időzítéssel történő alkalmazása hatékony módja annak, hogy minden fontos P a növénybe kerüljön, hogy optimális energiaátvitelt biztosítson a kritikus szemkitelítődési időszakban. A foszfát levélzeten történő alkalmazása „energialöketet” ad a termésnek, serkenti a gyökerek és ennek következtében a hajtások növekedését. Ez nem csak a fejlődés, növekedés révén nyújt azonnali előnyt, hanem növeli az ellenállóképességet, lehetővé téve a növény számára, hogy leküzdje a további potenciális stresszhelyzeteket, például a tavaszi és nyári hónapokban az aszályt.

A YaraVita Zeatrel vagy YaraVita KombiPhos alkalmazása 1-2 l/ha mennyiségben ideális esetben a bokrosodás végén-szárbaindulás kezdetén megadja a szükséges „energialöketet”. Mindkét termék 440 g/l P2O5-t, 75 g K2O-t, 67 g MgO-t tartalmaz literenként. A Zeatrel 46 g cinkkel, a KombiPhos 10 g mangánnal és 5 g cinkkel van kiegészítve. A termékek formulázottsága miatt hosszú (40-60 nap) hatástartammal rendelkeznek, így garantált, hogy a foszfor lassú abszorpciója (5-10 nap szükséges az 50 % felvételéhez) levélen keresztül tökéletesen biztosítva legyen.  

Érdemes megfontolni egy második alkalmazást is a zászlós levél megjelenése- kalászhányás kezdete időszakában, hogy elegendő foszfor álljon rendelkezésre a szemkitelítődés során.

Természetesen a lombon keresztül kijuttatott foszfor mennyisége nagyságrendileg kisebb a talajon keresztül kijuttatható mennyiségtől, de a folyamatos ellátás és a bizonyos fenológiákban megnövekedett igény kielégítésére alkalmas technológiai lehetőséget jelenthet.

Amennyiben gyengébb állománya van, későbbi vetése, kevésbé bokrosodó fajtája, elmaradt a szilád foszfor műtrágya kijuttatása, gyenge foszforellátottságú területe van, szélsőséges a talaj pH-ja, a bokrosodás végén - szárbaindulás kezdetén hűvös időjárással szembesül, vagy a termésképzés során a korábbi évek tapasztalata alapján rendszeresen rövidek a kalászok és a minőségi szempont is fontos, akkor mindenképp fontolja meg az említett lombtrágyák alkalmazását. Szakmai segítségért keresse a Yara szaktanácsadóit, illetve a termékek keverhetőségének ellenőrzésére használja a tankmix.com oldalunkat.

YV Kombiphos.jpg YV Zeatrel.jpg

YaraVita KombiPhos és YaraVita Zeatrel a Yara foszfortartalmú lombtrágyái