Genetikailag módosított organizmusok (GMO)

Bevezetés és háttérinformáció

A genetikailag módosított organizmus egy olyan organizmus, amelyet genetikai manipulációs eljárás révén változtatnak meg. A szójabaj, a kukorica és a gyapot tipikusan genetikailag módosított növény. Az első GMO-ból készített élelmiszerek az 1990-es évek közepén kerültek a piacra, és leginkább a nyugati országokra, köztük az USA-ra, voltak jellemzőek, de 2010 óta egyre nagyobb mértékben vannak jelen a fejlődő országokban is, például Brazíliában. 

A GMO párti vállalatok úgy érvelnek, hogy ez a technológia növeli az élelmiszer-biztonságot, és hozzájárul az egészségesebb növények termeléséhez, miközben kritikusai szerint a GMO-knak negatív hatásuk an az ökoszisztémára, komoly egészségügyi kockázatokkal kell számolni, és a technológia profitéhes vállalatok kezében van, akik számára az élelmiszerválság megoldása nem elsődleges prioritás.

A Yara világelső a fenntartható mezőgazdaság és a környezeti megoldások területén, valamint ásványi műtrágya termékei, mezőgazdasági segédeszközei és ismeretei révén elkötelezett a minél magasabb szintű élelmiszerbiztonság megteremtése mellett. A GMO-kat ebben a kontextusban vizsgáljuk.

A Yara nem vesz részt a GMO-kat érintő K+F programokban, és nincsenek közvetlen beruházásai ezen a területen. Ugyanakkor génmódosított növényeket termelő gazdálkodók is vannak az ügyfeleink között. Sőt, időnként együttműködünk olyan vállalatokkal is, amelyek génmódosított magokat gyártanak. Ez az együttműködés nem a GMO-ról szól, hanem a globális élelmiszerbiztonság és a klímaváltozás széles körű problémájának megoldásáról.

A Yara International állásfoglalása

Ma a globális élelmiszerbiztonság az egyik legjelentősebb kihívás, a Yara pedig hisz benne, hogy hatalmas lehetőségek rejlenek az élelmiszertermelésnek a meglévő módszerek révén történő növelésére, például azáltal, hogy a legjobbnak tekintett gazdálkodási gyakorlatokat a világ fejlődő részein is elkezdik alkalmazni. A legjobbnak tekintett gyakorlatok alatt többek között a precíziós gazdálkodást, a kiegyensúlyozott műtrágyázást és a tápanyagok optimális alkalmazását értjük.

A Yara szilárdan hisz benne, hogy a fenntarthatóságnak kell lennie a legfontosabb irányelvnek valamennyi mezőgazdasági tevékenység esetén, valamint, hogy a mezőgazdasági K+F-nek az erőforrás- és a tápanyaghatékonyság fejlesztését, valamint a mezőgazdaság környezeti teljesítményének javítását kellene megcéloznia.

Ez idáig a GMO jelentéktelen szerepet töltött be az élelmiszerbiztonság területén a fejlődő világban. Még bizonyításra vár, hogy a GMO előnyökkel szolgál például a vízhatékonyság és a nitrogénhatékonyság vonatkozásában. Ugyanakkor úgy véljük, a növények genetikai módosítása egy olyan tudományos eszköz, amelyet ha megfelelően alkalmaznak, akkor hasznosnak bizonyulhat a jövőbeli kihívásokra adott megoldásoknál.

GMO és az élelmiszerbiztonság

Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a globális élelmiszertermelést 70 százalékkal kell növelni 2050-ig a növekvő népesség, az étkezési szokások megváltozása és a fokozódó urbanizáció miatt. Mivel a mezőgazdasági termelésbe újonnan bevonható területek korlátozottak, a fokozott élelmiszer előállítást a meglévő termőterületeken kell megoldani a terméshozamok és a növénytermelés intenzitásának növelése révén.

Még mindig elég nagy területeket találunk világszerte, ahol úgynevezett önellátó gazdálkodás folyik, azaz a gazdálkodók csak a saját családjuk számára termelnek. A legjobbnak tekintett gazdálkodási gyakorlatok használata révén hatalmas lehetőségek rejlenek a fokozottabb élelmiszertermelésre az ilyen területeken. Az ásványi műtrágyák képesek növelni a növények terméshozamát, és visszapótolni a szükséges tápanyagokat a talajba, ahonnan azok a növényekkel együtt távoznak. A modern gazdálkodási módszerek alkalmazása hozzájárul a magasabb terméshozamokhoz, valamint a környezetre gyakorolt hatás csökkentéséhez. 

A génmódosított élelmiszerek elsősorban a kukorica és a szójabab termelésével hozhatók kapcsolatba a világ fejlettebb részén, habár a GMO-k használata a fejlődő országokban is megfigyelhető az utóbbi években, például Brazíliában. Ez idáig ez semmilyen szerepet sem játszott az élelmiszerbiztonság megteremtésében. A kutatásoknak még bizonyítaniuk kell, hogy a GMO-k a jobb víz- és tápanyaghatékonyság szempontjából is hasznosak.

További vitapontok

Támogatók

A FAO szerint a GMO-t támogatók a következő érveket hangoztatják:

•      Jobb stressztűrő képesség

•      Táplálóbb élelmiszerek

•      Magasabb hozamú haszonállatok

•      Kisebb termőterületről több élelmiszer

•      Hosszabb eltarthatóság

Egy másik érv az, hogy a GMO gazdálkodóknak kevesebb agrokemikáliát kell használniuk. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának 2010-es tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a génmódosított növények esetén csökkent az agrokemikáliák kijuttatása, és a talajművelés is csak kisebb mértékű talajeróziót okozott.

A terméshozamok növekedése egy újabb lehetséges előny. Qaim, Matim és Zimmerman kutatócsoportja 2003-ban kimutatta, hogy a GMO BT gyapot Indiában 60%-os hozamnövekedést produkált 1998 és 2001 között.

Ellenzők

Az FAO által a GMO-val szemben

összegyűjtött érvek közül néhány: