Alapozzunk!

 A napi, aktuális problémák megoldása mellett, egyre inkább felmerülő kérdés az őszi vetések pontosítása, a vetésszerkezet kialakítása.

A repce helyzete a fokozódó ipari felhasználás miatt továbbra is felértékelődik. Mindezekkel párhuzamosan előttünk áll a tápanyag-ellátás kérdése, milyen műtrágyát vásároljunk és mennyit? 

Mint minden döntés-előkészítésnél figyelembe kell venni szakmai és nem utolsó sorban a pénzügyi lehetőségeket. A kettő nem függetleníthető egymástól, sőt szűkös pénzügyi lehetőségek megfontoltabb szakmai döntéseket igényelnek. E pénzügyi helyzet következménye, hogy ha a ráfordításokat nem is csökkentjük, de azok okszerűbb megválasztásával a hatékonyságukat javítani kell. Természetes, hogy csak a rendelkezésre álló keret határáig költhetünk.

De hogy milyen ráfordításokat és milyen arányban változtassunk az a várható termést – ezáltal a várható jövedelmet - nagymértékben befolyásolja. A szakmailag kellően megalapozott döntés eredményezheti, hogy a „spórolás” a ráfordítás átcsoportosítás ne jövedelemvesztést eredményezzen. A megváltozott piaci körülmények okszerű, szakmailag megalapozott döntéseket igényelnek. 

Az agrotechnikai tényezők közül a különösen repce vonatkozásában a tápanyag-ellátásnak van a legnagyobb szerepe. A tápanyag-ellátás területén lehet látszólag a legkönnyebben spórolni, takarékoskodni, költséget csökkenteni, ennek közvetlenül nem érzékeljük a negatív hatását. A látens tápelemhiány akár 2-10%-os termésveszteséget is eredményezhet. Nem számolunk az elmaradt jövedelem többlettel, egy nem megalapozott döntés miatti hatékonyság csökkenéssel.

A legrosszabb megtakarítás például a tápanyag-ellátás területén az, ha a kívánatos hatóanyag arányt nem vesszük figyelembe, az egyik hatóanyagot a szükségesnél nagyobb, a másikat pedig a szükségesnél kisebb mennyiségben juttatjuk ki. A termés mennyiségét, minőségét a termés biztonságot a legalacsonyabb szinten biztosított tápelem határozza meg, függetlenül attól, hogy fő-, vagy mikro tápelemről van szó. Az egyes tápelemek nem helyettesítik egymást. Tehát hibás az olyan gondolkodás, hogy ha nem adunk foszfort és káliumot, majd egy kicsit több nitrogénnel pótoljuk.

A cikk címe „Alapozzunk!” ezt akár szó szerint is értelmezhetjük ugyanis az alaptrágyázás a szántóföldi tápanyag-ellátáson belül a legfontosabb tényező. A nagy és jó minőségű termés megalapozásán túl ez biztosítja a fenntartható termesztést a talajok tápelem-tőkéjének megtartásával illetve szükség esetén növelésével ez növeli az évenkénti termés stabilitást valamint a növények jobb vízhasznosító képességét.

Mit ajánl a Yara a repcetermesztés megalapozásához? 

            Termék                     foszfor/kálium 

    YaraMila^TM 8-24-24+            1,0 

    YaraMila^TM 7-20-28+            0,71 

    YaraMila^TM 13-13-21+          0,61 

    YaraMila^TM 7-12-25+            0,48 

A széles hatóanyag arányú termékválasztékból kilehet választani a talajellátottságnak megfelelő féleséget, a kijuttatandó mennyiséget pedig a tervezett terméstől függően határozzuk meg. 

Összefoglalva: A mindennapi gondok, problémák mellet már most ajánlatos az őszi vetésű növények tápanyag-ellátásának kérdésével foglalkozni. A műtrágya ellátásban hiány nem valószínűsíthető, sőt a kínálat egyre inkább bővül. Jó választás, jó döntés csak megfelelő előkészítés után hozható. Ennek alapja az időben megkért szaktanács, a kellően előkészített, táblára lebontott hatóanyag igény megállapítása. Ezek ismeretében pedig az igényeket optimálisan kielégítő műtrágya megválasztása és a legkedvezőbb beszerzési források megkeresése.