A víz és a tápanyag a kukorica mindene

Extenzív technológia esetén az évjárat- és a talajhatás a legfőbb befolyásoló termesztéstechnológiai tényező. Intenzív termesztés esetén azonban figyelembe kell venni:

• a termőhely sajátosságait (talajtani, éghajlati szempontok),
• a fajtaválasztást (FAO szám, tápanyag-reakció, tőszám-sűríthetőség, érésidő, vízleadás, rezisztencia, termesztési cél, stb.),
• a vetést (elővetemény, vetésidő, vetésmélység, sor-, tőtáv),
• a talajművelést, magágyelőkészítést,
• a növényvédelmet, növényápolást,
• a gépesítettség szakmai színvonalát,
• az öntözést.

A fenti tényezők mind befolyásolják és meghatározzák a tápanyagutánpótlás milyenségét, intenzitását, de ez fordítva is igaz.

A modern tápanyaggazdálkodás fontos tényezője a korszerű műtrágyák alkalmazása, melyek lehetővé teszik az egyenletes kijuttatást, a gyors felvehetőséget. A kukorica szempontjából az egyöntetű kelés, az erős gyökérzet, a gyors kezdeti fejlődés, és nagy, egészséges lombfelület kialakítása az elsődleges cél. Ennek elérésében kiváló partner a YaraMila és YaraBela termékcsalád:

mikrogranulátum: Yara NP Starter 10,5-47 + 1,8 Zn, 0,1 B

melegen granulált NPK készítmények: YaraMila NPK 7-20-28, 8-24-24, 16-27-7, 9-12-25

N tartalmú, fejtrágyázásra javasolt termékek: YaraBela Extran, YaraBela Sulfan, Superstart

Mit „tudnak” ezek a műtrágyák?

• magas hatóanyagtartalom
• optimális hatóanyagarányok
• melegen granulált termékek
• kiváló fizikai tulajdonságok miatt egyenletes kijuttatás
• széleskörű mikroelem kiegészítés

Miért fontos, hogy a termesztés hatékonyságát a jól megválasztott műtrágyával is növeljük?

Ebből a szempontból két fontos termesztéstechnológiai tényező jelentőségét szeretném kiemelni:

1. Azért a víz az úr....

A hazai termesztési feltételek között a víz áll minimumban. Hiába kiváló hő- és szárazságtűrő képességű növényről van szó, az aszályos időszakokat nehezen viseli. Elsősorban nem a csapadék mennyisége a kulcskérdés, hanem annak időbeli eloszlása: pl. 2016-ban 8,6 t/ha termett 699 mm csapadék, 2017-ben 615,7 mm mellett 6,8 t/ha termett, míg 2018-ban 590 mm csapadék esett és 8,4 t/ha volt az országos átlagtermés. Évekre visszamenő elemzéseket tekintve a csapadékos február – amikor a talaj mélyebb rétegei is feltöltődnek vízzel, illetve a nedves június a meghatározó. A tenyészidőszak alatt egy kukorica növény kb. 200 liter vizet párologtat el, ezt a talajból kell pótolnia, vagy öntözés szükséges.

A vízfogyasztásra ható tényezők közül ki kell emelni a helyes tápanyaggazdálkodást. A jó foszfor- és káliumellátottság 25-30 %-kal csökkenti a vízfelhasználást. A rosszul táplált növény pazarolja a vizet, kevesebb szárazanyagot termel több víz felhasználásával. A vízhiány kritikus időszaka a címerhányást követő 2-3 héttől a kötődésig tartó időszak. Vízhiányos időszakban a pollentömlő károsodik és a megtermékenyülés hiányos lesz, vagy elmarad.

A műtrágyzás javíthat, de ronthat is a helyzeten! Az optimális foszfor és káliumellátottság révén erős gyökérzet alakul ki, és a növény ellenállóbb lesz a stesszhelyzetekkel szemben. Száraz időjáráskor kijuttatott nitrogén átmenetileg „wellness” érzést ad a növénynek, és átmenetileg a párologtatás is mérséklődik, majd az fokozódik és labilissá teszi a növény vízgazdálkodását.

Ezért lényeges olyan tápanyaggazdálkodási startégiát alkalmazni – ennek részeként olyan műtrágyát választani – mellyel sikeresen átsegíthetjük növényünket a kritikus időszakon.

2. Adj, hogy kaphass

A másik kulcskérdés a tápanyag felvételi dinamikához illeszkedő  tápanyagutánpótlás. Engedjék meg, hogy csak pár fontos tényezőre hívjam fel a figyelmet:

Nitrogén:

• 6 leveles állapotig az igényének 30%-át veszi fel. A N felvétel intenzív, ezért a korai nitrogén-menedzsment nélkülözhetetlen.
• 6 leveles állapottól címerhányásig veszi fel a N igényének 70%-át, majd a szemképzésig a 100%-át, ezért az osztott nitrogénkijuttatásnak van létjogosultsága. A szükséges N hatóanyagot két részletben érdemes kiszórni. Vetés előtt az igény 60-70 %-át, majd 8-10 leveles állapotban a maradék 30-40 %-ot.

Foszfor:

• 6 leveles állapotáig veszi fel a foszforigény 10 %-át, 50%-át a címerhányásig, majd a szemképzésig a 100%-át. Tehát a jó foszofellátást az egész vegetáció alatt biztosítani kell, ezért fontos a talajok folyamatos foszforszolgáltatóképességéről gondoskodni.

Kálium:

• Felvétele követi a szárazanyag-előállítás ütemét, 6 leveles állapotig 30, címerhányásig a 90%-át veszi fel. A kálium a cukor- és keményítőképzés, a vízhasznosítás kulcseleme. Megfelelő ellátottságra az egész vegetáció alatt szüksége van a növénynek.

A fentiekből látható, hogy a kukorica kezdeti fejlődése intenzív, a tápanyag-felvétele nem nagy, de nagyon gyors. Ennek a rapid tápanyagigénynek a kielégítését szolgálhatja a teljes felületre szórt 250-400 kg/ha komplex (NPK) műtrágya, vagy a vetéssel egymenetben kijuttatott 150-250 kg/ha mennyiségű, általában szintén komplex (NPK) műtrágya, vagy a magasabb foszfortartalmú (NP) mikrogranulátum műtrágya 15-20 kg/ha adagja.

A kukorica érzékeny az agrotechnikai, talajtani és időjárási viszonyokra. Jó minőségű műtrágya használatával adjon meg minden esélyt növényének arra, hogy a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodása sikeres legyen és 2020-ban is jó terméssel hálálja meg a gondoskodást!