A magasabb fehérjetartalom tápanyag-ellátási összefüggései búzában, szójában és borsóban

Búza esetében a fehérjetartalom alakulását elsősorban a nitrogén mennyisége, formája és kijuttatásának időzítése határozza meg. A kijuttatott nitrogén mennyiségének változása közvetlenül hat a szemtermés fehérjetartalmára. Ahogy az optimális nitrogénellátás megváltozik (pl. gazdasági okokból), vagy ahogy a kijuttatott nitrogén mennyisége eltér az optimálistól, a fehérjetartalom jellemzően körülbelül 1%-kal változik minden 50 kg N/ha-ra vetítve. A korai nitrogénellátás elsősorban a hozamot növeli, míg a fehérjetartalom fokozásához a zászlóslevél megjelenése és a virágzás közötti fejtrágyázás a leghatékonyabb. Különösen a tavaszi fejtrágya esetében fontos, hogy a műtrágyában lévő nitrogén egy része nitrát formában legyen. Ezt a növény azonnal fel tudja venni. A rövid felszívódási idő miatt a késői kijuttatás esetén is csak azonnal hatásos, magas nitráttartalmú nitrogénműtrágyákat javasolt használni.

A nitrogén fehérjékké történő beépüléséhez elengedhetetlen a megfelelő kénellátás. A kén számos aminosav alkotóeleme, így hiánya nemcsak a fehérje mennyiségét, hanem minőségét is rontja. Emellett a mangán, a réz és a cink támogatják a nitrogén-anyagcserét, az enzimaktivitást és a stressztűrést, ami különösen változó környezeti feltételek mellett fontos a fehérjeszintézis fenntartásához.

A minőségi búza tápanyagellátásáról további részleteket, érdekességeket, pontos technológiai ajánlásokat a 2025. januári Yara Magazinunkban olvashatnak.

Borsóban és szójában a fehérjetartalom szorosan összefügg a növény teljes nitrogénfelvételével és annak magokba történő átcsoportosításával. Optimális körülmények között a vegetatív részekben felhalmozott nitrogén jelentős része a hüvelyképzés során kerül a magokba. A végső fehérjekoncentrációt nagymértékben befolyásolja a magok száma: kevesebb mag esetén magasabb fehérjetartalom alakul ki.

A környezeti stresszhatások, különösen a szárazság, jelentősen módosíthatják ezeket a folyamatokat. A foszfor közvetetten támogatja a nitrogénmegkötést azáltal, hogy fokozza a fotoszintézist, a gyökér- és gümőképződést, valamint az energiaellátást. A kálium kulcsszerepet játszik az enzimek aktiválásában és a nitrogén-anyagcserében, hiánya a fehérjeszintézis romlásához vezethet. A kén a pillangósoknál is nélkülözhetetlen a kéntartalmú aminosavak képződéséhez, míg a mikroelemek közül különösen a molibdén fontos a nitrogénátalakítási folyamatokban.

Számos cikket olvashat mindkét fehérjenövény tápanyagutánpótlásáról honlapunkon, szántóföldi katalógusunkban pedig fenológiához igazított technológiai termékajánlást is talál.