A búza tápanyag dinamikája, avagy az intenzív tápanyagfelvételi időszakoknak megfelelő tápanyag kijuttatás tudnivalói

1. Őszi időszak (kelés–bokrosodás):

Ekkor a növény még viszonylag kevés tápanyagot vesz fel, különösen a foszfor és a kálium játszik fontos szerepet a gyökérképződés és a télállóság kialakulása szempontjából. A YaraMila termékcsalád melegen granulált NPK műtrágyái vízoldékonyságuk, egyenletes kijuttathatóságuk, változó mezo- és mikroelemkiegészítésük révén segítenek megalapozni a növények gyors és egységes növekedését, fejlődését.

1.ábra Őszi búza tápanyagfelvételi dinamikája

2. Tavaszi újraindulástól– első nódusz megjelenéséig:

A vegetáció újraindulásával drasztikusan megnő a nitrogén iránti igény, amely elengedhetetlen a gyors levéltömeg-gyarapodáshoz és a főbb terméstényezők kialakulásához. Manapság az első fejtrágyázást nem a fenológiához, hanem az előre jelzett csapadékhoz igazítva végzik el a gazdák. Az időzítés mellett fontos a nitrogénforma és a kénes kiegészítés. Sokan úgy gondolják, hogy a kénes nitrogén használata csak ott indokolt, ahol a minőség is fontos, pedig az ekkor kiadott kén elsősorban a termés mennyiségére van hatással. A YaraBela Sulfan (24 % N + 15 % SO₃) műtrágyánk mind fizikai, mind kémiai (kalcium-szulfát alapú kén!) tulajdonságai miatt kiváló választás az első fejtrágyázáshoz.

3. Zászlós levél megjelenése körüli időszak:

A második tápanyagfelvételi csúcs idején a növény nitrogén-, kálium- és mikroelemigénye is megnövekszik. Ez a szakasz döntően meghatározza a szemek számát, a kalászok méretét és a várható termésminőséget. Fontos tehát a második fejtrágyázás (osztott nitrogén-kijuttatás) alkalmazása, különösen, ha cél a magas fehérjetartalmú termés elérése.

2.ábra: Őszi búza kumulált nitrogénfelvétele virágzásig

4. Szemkitelítődés (érés kezdete):

A tápanyagdinamikát modellező ábrán látható, hogy a tápanyagfelvétel ekkorra csökken, de még mindig fontos szerepet kap a kálium és bizonyos mikroelemek (pl. réz, cink, mangán) jelenléte, amelyek hozzájárulnak a szemek kitelítődéséhez és a stressztűrés fokozásához. A gyakorlatban a kalászvédelmet biztosító növényvédő szeres kezelés után már nem történik tápanyagkijuttatás leginkább a csapadékszegény időjárás miatt. De ha figyelembe vesszük, hogy a teljes nitrogénből még 20, kénből 40 százalék igény ekkor jelentkezik, akkor megfontolandó a kénes (lomb)trágya késői használata.

A tápanyagutánpótlás részeként említést kell tenni a lombtrágyák és biostimulátorok használatáról, időzítéséről. Tapasztalataink alapján az őszi kezelések hasznosak lehetnek a foszfor- és mikroelempótlás céljából, valamint stresszhelyzetekben (nagy hőingások, hideg, aszály stb.) a tápanyagfelvétel támogatására. A tavaszi időszak során a mikroelem hiányok megelőzése és a növény vitalizálása a cél. A kénes fejtrágya kiegészítésére is ajánlunk lombtrágyát, melynek a csapadékszegény időszakokban van jelentősége. YaraVita és YaraAmplix levéltrágyáinkról részletes információt itt találhat.

A növény tápanyagdinamikájának ismerete lehetőséget ad arra, hogy a termelők okosabban és gazdaságosabban használják fel a műtrágyákat, miközben csökkentik a környezeti terhelést. Az okszerű tápanyag-gazdálkodás tehát nemcsak termelői, de fenntarthatósági szempontból is elengedhetetlen.