március 14, 2022

Ügyeljünk az olajosok megfelelő bórpótlására

Szerző: Tóth Milena

Részben az inputárrobbanás, részben a fennálló terménypiaci instabilitás arra ösztönzi a gazdákat, hogy a talajba kerülő magból a lehetőségekhez képest minél nagyobb és jobb minőségű termés szülessen. Ennek része a talaj tápanyagellátásának és a növény igényeinek megfelelő tápanyag-utánpótlás. Főleg ez utóbbi miatt érdemes az olajos növények esetében a bórról, a bórpótlásról beszélni.

A bór a vegyipari, gyógyszeripari jelentőségén túl nélkülözhetetlen növényi tápanyag. A bór minden növény növekedése és egészsége szempontjából kritikus mikroelem. A cink után a második legelterjedtebb mikroelem-hiány probléma világszerte. A 2019-ben a Yara pocklingtoni laboratóriumban végzett repce levélanalízis vizsgálatok kimutatták, hogy a 6479 minta 70%-a bór-, 60%-a magnézium-, 30%-a mangán- és 15%-a molibdénhiányos volt. A bór megtalálható talajoldatban, adszorbeálódva a talaj felszínén, a szerves anyaghoz, és az ásványi részekhez kötve.  Felvételében a talajnedvesség és a talajtípus jelentős szerepet játszik. A bór a víz mozgásával együtt mozog a talajban (tömegáramlás), így a durva szerkezetű talajok esetében könnyebben kimosódhat. A tavaszi kijuttatás kulcsfontosságú az ilyen típusú talajok esetében. A bór kulcsszerepet játszik számos növényi funkcióban, beleértve a sejtfal kialakulását és stabilitását, a biológiai membránok szerkezeti és funkcionális integritásának fenntartását, az energia áramlását a növények növekvő részeibe, valamint a megtermékenyülést és a termésképzést.

A legtöbb haszonnövény nem képes mobilizálni a B-t a vegetatív szövetekből az aktívan növekvő, merisztémás növényi szövetekbe, például hajtásokba, gyökércsúcsokba, virágokba, termésekbe.  A B transzport elsősorban a xilémben történik, ami a transzpiráció eredménye. Emiatt a hiánytünetek először az újonnan kifejlődött növényi szövetekben, például fiatal levelekben és a termőképletekben jelentkeznek. A rossz mobilitás miatt a megfelelő B ellátás a növény növekedésének minden szakaszában, különösen a reproduktív fejlődés során nélkülözhetetlen.

A transzspirációt csökkentő környezeti tényezők, mint például a magas páratartalom és az alacsony talajnedvesség, kedvezőtlenül befolyásolják a B xilém szállítását. Az alacsony B-ellátású növények érzékenyebbek a hosszú és forró, napsütéses napokhoz kapcsolódó magas fényintenzitás okozta károkra. Az alacsony talajhőmérséklet is csökkentheti a gyökér bórfelvételét.

A megfelelő B-táplálkozás javítja a gyökér foszfor (P) és kálium (K) felvételét azáltal, hogy fenntartja a gyökérsejtmembránok megfelelő működését (az ATPáz aktivitása révén) és szerkezetét. A bórnak fontos szerepe van a gyökerek mikorrhiza gombákkal való megtelepedésében, ami hozzájárul a gyökér P felvételéhez. A súlyos B-hiány a gyökér- és levél-nitrátkoncentrációjának és a nitrátreduktáz aktivitásának csökkenését okozza.

hiánytünet_repce.jpg hiánytünet_napraforgó.jpg

A növények számos anatómiai, fiziológiai és biokémiai elváltozással reagálnak a nem megfelelő B-ellátásra. A bórhiány általában rossz pollenvitalitást és a növényenkénti virágok számának csökkenését eredményezi. Az alacsony B-ellátottság a gyökérnövekedést is gátolja.  Hiánytünetek a napraforgón: A felső levelek deformálódnak, kanalasodnak. A levélszárakon hosszúkás, nekrotikus repedések alakulnak ki. Deformált a virágzat, a magok foltokban nem töltik ki a tányér felületét, erős bórhiány esetében a kaszatok léhák maradnak. Üreges a szárrész a tányér alatti részen. Súlyos esetben a virágzat egyáltalán nem alakul ki. Hiánytünetek a repcén: A gyökér rövid és bozontos marad. A gyökérnyak, szártő üregessé válik. A hajtás rövid, a növény csökött növekedésű. A szár a megnövekedett sejtosztódás miatt gyakran megreped. A felső levelek deformáltak, gyakran törékenyek. A virágzat torz, kompakt, a virágok terméketlenek, a becőkben alig van szem. A hiánytünetek beazonosításához mindkét növénynél segítséget nyújt a Yara CheckIT ingyenesen használható applikációja.

Mivel finom határvonal van a hiány és a toxicitás között, fontos, hogy a megfelelő mennyiségű B-t megfelelő arányban, a megfelelő forrásból alkalmazzuk. Mivel mindkét növényben korlátozott a bór mobilitása, illetve a hiánytünetek leggyakrabban csapadékszegény időjárás esetén lépnek fel, ezért a leghatékonyabb módja a pótlásnak a lombtrágyázás. Az ismételt alkalmazások általában hatékonyabbak, mint egy nagyobb mennyiségű egyszeri bórtartalmú kezelés.

A Yara kínálatában két termék is szerepel a bór hatékony pótlására. Az egyik az olajosok számára kifejlesztett YaraVita Brassitrel Pro növényspecifikus lombtrágyánk, mely literenként 60 g bórt is tartalmaz a N, Mg, Ca, Mn, Mo mellett. Napraforgóban két fenológiában ajánljuk a használatát: 6-8 leveles és csillagbimbós állapotban. A két fenológia között a termék hosszú hatástartama biztosítja a folyamatos ellátást. A 2x2 vagy 1x3-4 l/ha dózisával a napraforgó tonnánként 50 g bórigénye fedezve van. Repcében is az osztott kezelés 2x2 l/ha dózisban, vagy az egyszeri 3-4 l/ha kijuttatás lehet eredményes a rozettás és a szárbaindulás időszakában alkalmazva. A repce tonnánkénti 200-250 g bórigényének fedezésére, a Brassitreles kezelés kiegészítésére alkalmazhatjuk a YaraVita Bortrac 150 g/l bórtartalmú lombtrágyánkat is 1 l/ha dózisban, különösen a zöldbimbós állapotban javasolt a használata. A növényvédő szerekkel történő keverés ellenőrzéséhez használja a Tankmix applikációnkat vagy a www.tankmix.com oldalunkat.

YV Bortrac.jpg YV Brassitrel Pro.jpg

Mint a fentiekben olvasható, mindkét növény optimális bórellátását célszerű egyrészt a növények magas bórigénye, másrészt a felvételi problémák, harmadrészt a megfelelő termésképzés elérése céljából a hatékonyan használható lombtrágyázással kielégíteni. Keresse termékeinek kereskedelmi partnereinknél, szakmai segítségért forduljon tanácsadóinkhoz!