június 16, 2021

Kisebb kultúrák hatékony lombtrágyázása - szója

Szerző: Tóth Milena

A nagy területen termesztett kultúrák lombtrágyázása szinte „rutin” technológiai elemmé vált az utóbbi évtizedben. A kisebb vetésterülettel rendelkező kultúrák esetében viszont kissé elhanyagolt lépés, mert vagy nem fordítanak kellő figyelmet az adott növényre, vagy nem állnak rendelkezésre pontos szakmai ismeretek a növény igényéről, tápanyag-felvételi dinamikájáról.

Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a lombon keresztüli táplálás tervezése sem nélkülözheti a talaj tápelem ellátottságának, az előveteménynek és az alaptrágyázásnak a figyelembevételét. Ebben a szója lombtrágya technológiáját szeretnénk bemutatni, melyeknél hatékony, termésnövelő és minőségjavító hatása lehet egy jól megválasztott, jól időzített tápanyag-kiegészítésnek.

A szója lombtrágyázása szempontjából pár dolgot érdemes szem előtt tartani: 1. mennyi nitrogént kapott, vagy kapott-e alaptrágyaként; 2. milyen a talaj kálium- és magnéziumellátottsága; 3. kénellátás, kénpótlás kérdése; 4. mikroelemek szerepe.

Nitrogénellátás vonatkozásában megoszlanak a vélemények. Van, aki nem „kényezteti” el a növényt, a talajra és a gümőbaktériumokra bízza a növény nitrogénellátását. Aztán van a másik véglet, aki kukorica-igénynek megfelelő mennyiséget tesz a növény alá. De mi köze ennek a lombtrágyázáshoz? Fontos szempont, hogy a növény a virágzástól érésig tartó időszakában veszi fel és építi be a nitrogén 45 %-át. A virágzás előtt kijuttatott kb. 1 kg/ha mennyiségű nitrogén lombtrágyával elősegíthetjük a növény fehérjeépítő folyamatait. Ilyenkor érdemes odafigyelni a megfelelő kénpótlásra is, hiszen kéntartalmú aminosavak képzéséhez a kén nélkülözhetetlen. Tonnánként kb. 30 kg kénigénye van a szójának, aminek fele a szemtermésbe, fele a szalmában halmozódik fel. Ha laza, vagy szerves anyagban gyenge a talajunk, vagy az elővetemény kénigényes kultúra volt (repce, búza), akkor mindenképp érdemes a kénpótlásra ügyelnünk. A Yara nitrogén és kén együttes pótlására a YaraVita Thiotrac-ot javasolja 5 l/ha dózisban a virágzás kezdeti időszakában. A termék literenként 750 g ként és 200 g nitrogén tartalmaz.

A jó kálium ellátás a biztonságos hozam alapja. A leggyakrabban termesztett növények közül csak a napraforgó előzi meg a szóját káliumigény tekintetében: 1 t napraforgóhoz kb. 70 kg, 1 t szójához kb. 50 kg a káliumigény. Alapvetően ilyen magas igényt alaptrágyával kell/illik kielégíteni, de mivel a növény káli igénye folyamatos, és előfordulhat, hogy szárazabb időjárás esetén, vagy csak egyszerűen a talajban kialakult ionantagonizmus (Mg!) miatt nem felvehető ez a tápelem, lombon keresztüli pótlással is javíthatjuk a növény ellátását. Erre a YaraVita Safe K-t ajánljuk 5 l/ha dózisban a korai, 3-4. hármas levéltől a sorok záródásáig.

Mikroelemek közül a molibdént emelném ki. Mind a növénynek, mind a vele „egy háztartásban élő” baktériumoknak is szüksége van erre az enzimalkotó elemre. Mivel anion (MoO4-) formában adszorbeálódik a kolloidokon, ezért a magas P és S limitálja a felvehetőségét. Az egyetlen mikroelem, amely a talajban és növényben egyaránt mobilis és az egyetlen, melynek felvehetősége a pH növekedésével nő. A növény számára szükséges pár gramm igény a YaraVita Molytrac 0,25 l/ha dózisával fedezhető.

Ha szója lombtrágyázás, akkor YaraVita Brassitrel Pro. Olajos, fehérje és ipari növényekre kifejlesztett specifikus lombtrágyánk tartalmaz minden olyan elemet, melyek a növény igényeit a megfelelő mennyiségben és mértékben fedezi. Literenkénti 444 g-ja kalciumot, magnéziumot, bórt, mangánt, molibdént és nitrogént tartalmaz. Kijuttatását a 3-4. hármas levéltől a sorok záródásáig javasoljuk 3-4 l/ha dózisban.