február 16, 2021

Hogy „szóljon” a szója…

Szerző: Tóth Milena

Szerencsésnek mondhatom magam, mert az ország legnagyobb szója termőterülete a szaktanácsadási területemre esik. Ez egyrészt azért jó, mert nagyon sok jó szakemberrel, igazán lelkiismeretes termesztővel, és néhány kevésbé odafigyelővel találkozhatok, másrészt úton-útfélen megállva nap, mint nap láthatom hogyan fejlődnek a növények, vagy éppen hogyan nem.

A tavalyi évben a régióban nem sikerült kiemelkedő eredményeket produkálni, legalábbis üzemi szinten. Érdekes módon több partnertől is hallom, hogy a szóját szinte csak muszájból termelik a vetésforgó vagy a támogatás miatt. Pedig egy kis gondoskodással szép eredményeket teremhet.  

Az egyik legfontosabb termesztési tényező – tegyük hozzá a többi növénynél is – a csapadék mennyisége, eloszlása. A szója vízigénye kifejezetten nagy, 1 kg szárazanyag előállításához 750-800 l vizet fogyaszt. Gyökerének szívóereje, vízfelvevő képessége vetekszik a kapás növényekével. (Talán ezért nem is szeretik sokan.) A vízfogyasztást a környezeti tényezők is befolyásolják, és ebben döntő szerepe van a tápanyagellátottságnak is. Nézzük meg, mik ennek a sarokpontjai:

Az alaptrágyaként kiadandó nitrogén kérdésében megoszlanak a vélemények. Az tény, hogy hektáronként 50-70 kg a növény átlagos igénye, de ezt befolyásolja a talaj típusa, az elővetemény tápanyagellátása, és hogy milyen gyakran termesztenek az adott területen szóját. A nitrogén után a foszforból egy kissé hangsúlyosabb mennyiséget igényel: 70-80 kg/ha-t. Külön ki kell emelni és az alaptrágyázásnál a legfontosabb a káliumpótlás. A káliumnak nagy szerepe van a növény vízháztartásának szabályozásában és a stressztűrésben. Közepesen, vagy gyengén ellátott területeken őszi alaptrágyázással, jól ellátott területeken vetés előtt, vagy vetéssel egymenetben mindenképp káliumtartalmú komplex műtrágyát javaslunk. Meg kell említeni, hogy a magnéziummal jól ellátott talajokon a jó káliumellátottság sem jelent biztosítékot, mert a két elem antagonista a talajban és a nagyobb hidrátburokkal rendelkező, kétszeresen pozitív töltésű magnézium „legyőzi” az egyszeresen pozitív káliumot a talajoldatban. Alaptrágyázásra a fentiek alapján a YaraMila 9-12-25 – magnéziummal, kénnel és bórral kiegészített melegen granulált komplexünket, vagy a magasabb foszfortartalommal rendelkező YaraMila 7-20-28, vagy YaraMila 8-24-24 NPK műtrágyánkat javasoljuk. Ez utóbbi kettő a kén mellett mikroelemeket is tartalmaz (B, Fe, Mn, Zn). Javasolt dózisuk 100-120 kg/ha, amit akár vetéssel egymenetben is ki lehet juttatni.

Évek óta végzett demókísérleteinkben is bizonyítást nyert, hogy a lombtrágyázás is hozzá tud tenni a termésátlaghoz. Évjárattól, fajtától és tőszámbeállítástól függetlenül a 10 %-os plusz garantált. A Yara portfóliójából a YaraVita Brassitrel Pro-t javasoljuk egy viszonylag korai, kb. a 3. hármas levélpár megjelenésekor. A termék összetétele speciális, jól illeszkedik a növény igényeihez: literenként 125 g CaO, 116 g MgO, 60 g B, 70 g Mn, 4 g Mo. Javasolt dózisa 3 l/ha. Hosszú tartamhatásának köszönhetően egy hónapon keresztül is ellátja a növényt a szükséges mikroelemekkel.

Két fontos tápelemre hívnám még fel a figyelmet. Az egyik a kén, és talán nem újdonságként a molibdén. A kén szerepei közül a fehérjeképzésben betöltött jelentőségét emelném ki. A kéntartalmú aminosavak képzéséhez a nitrogén mellé a kén is kell, ráadásul hiányában a fehérjeszintézis akadályozott, oldható nitrogénvegyületek halmozódnak fel és nitrogénhiányra jellemző klorózis tünetei jelentkeznek. Ilyenkor verhetné az egyszeri gazda a fejét a falba: miért nem vitt ki több nitrogént az indításkor!? Pedig, ha elvégezteti ilyenkor a levélanalízist, akkor a kénhiány gyakrabban kerül igazolásra, mint a nitrogéné! Menetközben is lehetséges a ként pótolni: YaraVita Thiotrac az ajánlatunk. 5 l/ha dózissal még a sorok záródása előtt hatékonyan megelőzhetjük, vagy orvosolhatjuk a kénhiányt. A másik elem a molibdén: kell a növénynek és a vele együtt élő nitrifikáló baktériumoknak is. Ha figyelmesen olvastak eddig, akkor feltűnhetett, hogy a YaraVita Brassitrel tartalmaz molibdént. Ez a kezdeti fejlődéshez elég, de mivel a növény folyamatosan építi be a N-t – melynek redukálásához fontos enzimalkotó a molibdén – és a baktériumok is hosszútávú együttélésre rendezkedtek be, érdemes a YaraVita Molytrac-kal „rásegíteni”. Magas hatóanyag tartalma miatt 2,5 dl az ajánlott hektáronkénti dózis, szintén a sorzáródás előtt kijuttatva. Amennyiben növényvédő szerrel együtt juttatná ki a YaraVita lombtrágyákat, akkor a keverhetőséget ellenőrizze a www.tankmix.com oldalon.

Azt gondolom, hogy a jelenlegi terményárak is indokolhatják, hogy több odafigyelést, kényeztetést adjunk ennek a növénynek. Kis ráfordítással is hatékonyak lehetünk.