A hagyma tápelem-összegzése

A megfelelő egyensúly a makro- és mikroelemek között elengedhetetlen, hogy a lehetséges legjobb eredményt kapjuk.

A nitrogén, majd azután a kálium a két legnagyobb mennyiségben szükséges tápanyag a hagyma számára a maximális növekedés és hozam eléréséhez.

Nitrogén

A nitrogén az a tápanyag, amelyre a legnagyobb mennyiségben van szükség a növekedés és a hozam maximalizálásához. A legnagyobb mennyiségben a levélfejlődés időszakában van rá szükség, a nitrogén felvétele korábban történik, mint más makrotápanyagoké.

A hagymafélék egy tonnányi termése körülbelül 3 kg nitrogént igényel. Összehasonlításként: a zöldhagymának – amelyet zölden takarítanak be – ennél is nagyobb nitrogénigénye. Mivel a hagymafélék sekélyen gyökereznek, a nitrogénre nagy arányban van szükség a növény tápanyagigényének kielégítéséhez. A növekedés korai szakaszában kis mennyiségben de gyakran kell kijuttatni a tápanyagfelvétel maximalizálása és a potenciális talajveszteség minimalizálása érdekében. A hagymafélék által felvett nitrogén többsége a fejben található.

Ugyanakkor az is fontos, hogy ne adagoljuk túl a nitrogént, különösen a fejet képző hagymáknál, mivel az késleltetheti az érést, valamint puhább fejet és tárolás közbeni rothadást eredményezhet.

Kalcium

A kalciumra is viszonylag nagy mennyiségben van szükség: körülbelül 0,8 kg/t. A legnagyobb arányban akkor van rá szükség, amikor a káliumra: a fejképzésnél és az intenzív növekedés korai szakaszánál. Miközben különösen fontos a levélfejlődéshez (5. és 6. ábra), a fejben található viszonylag kis mennyiség segít fenntartani a fej tömegét és a növény tárolási minőségét. Ahogy a nitrogénnél is – mivel a kalciumra szükség van a megfelelő levélfejlődéshez –, a kalciumból is többet vesznek fel a zölden betakarított növények, pl. a zöldhagyma és a póréhagyma.

A kénfelvétel a száraz fejet képző hagymáknál alacsony, a kalciumfelvételnek körülbelül 10%-a. A legnagyobb arányban a fejesedés késői időszakában veszi fel a növény. Emiatt a korai betakarítás, illetve kénutánpótlás korlátozása az alacsony kéntartalmú talajokon édesebb termést eredményez.

Ugyanezen okok miatt a korán betakarított fajtáknál – pl. a zöldhagymánál – alacsonyabb szintű a kénfelvétel, s emiatt ezek kevésbé csípősek. A növény csak kis mennyiségben használ fel magnéziumot. A magnézium felvétel csúcsidőszaka viszonylag későn van. A fenti tápanyagfelvételi adatok mind a tápanyagok elemi formájában vannak megadva.

Foszfor

A foszfor legnagyobb mennyisége a hagyma fejlődésének korai szakaszában szükséges, ez biztosítja a megfelelő gyökérzet kialakulását. A felvett foszfor közel 70 %-a fejben található. Általános gyakorlat, hogy a szükséges foszfort a vetést megelőzően starter műtrágyaként juttatják ki.

Kálium

A kálium szintén nagy mennyiségben szükséges. A fejet képző hagymáknál körülbelül 2 kg/t a káliumfelvétel. Legnagyobb arányban a fejképzés időszakában van rá szükség, később, mint a nitrogénre. A kálium kezdeti kijuttatását általában a tenyészidőszak során rendszeres kijuttatások követik. A növény által felvett kálium többségét a levél használja fel. Ez az oka annak, hogy a legnagyobb arányban a zöldhagyma veszi fel.

Mikroelemek

Bár sokkal kevesebb mikrotápelem szükséges a hagyma megfelelő minőségének és hozamának eléréséhez, ezen elemek megfelelő egyensúlya elengedhetetlen. Minden mikroelem szerepet játszik az ültetéskor és a levél növekedéskor. Megfelelő levélzet nélkül a növekedés lassú, a hozam gyenge lesz. A levélszövet elemzés megmutatja a mikroelemek szükségességét, ennek segítségével a hiánytüneteket diagnosztizáljuk és megfelelő kezelést alkalmazzunk a hagymatermés maximalizálásának érdekében.

Bór

A bór az egyik kulcs mikroelem, mely a legnagyobb mennyiségben szükséges a hagyma termesztésekor, ezt követi a vas. Ennek a hozamra és a minőségre van hatása.