Energiaellátás

Az energia a gazdasági és társadalmi fejlődés meghatározója. A gazdasági növekedés ugyanakkor próbára teszi a szükséges energiamennyiség előállítására való képességünket, miközben egyre inkább függetlenítenünk kellene magunkat a fosszilis energiaforrásoktól. Új és tisztább energiaforrásokat kell kifejlesztenünk, hogy biztosítsuk a jövőbeli igényeket, ezzel párhuzamosan pedig figyelemmel kísérve Földünk emelkedő átlaghőmérsékletét. A kihívás központi komponense a váltás a jelenleg uralkodó fosszilis energiaforrásokról a megújuló energiákra.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) előrevetítette, hogy az energiaigény 2005 és 2030 között várhatóan 55 százalékkal növekedik. Ez az erőteljes energiaigény növekedés részben az intenzíven fejlődő gazdaságoknak köszönhető, mint Kína és India. A kevésbé fejlett régiókban, mint Afrika Szaharától délre eső része, nincsen kritikus energiahiány. Várhatóan Kína és India lesz a felelős a 2030-ra progosztizált energiaigény növekedés 45%-ért.

Az energiaárak 2007-2008 során megfigyelhető emelkedése komoly problémákat okozott számos országban, veszélyeztetve a gazdasági növekedést. Általában érintette a szolgáltatások színvonalát, részben zavarta a szükséges élelmiszermennyiség biztosítását, mivel az energiaárak és az élelmiszerárak közeli korrelációban vannak. A fejlődő országokban a fő probléma az alapvető életfeltételekhez szükséges energiamennyiség előállítása, a feljett világban az energia biztosítása inkább hosszabb távon, stabil szinten. Globális szinten a szükséges energiamennyiség biztosítása stratégiai és politikai kérdés, mivel befolyásolja a gazdasági fejlődést, a nemzet biztonságát, a klíma változását és az élővilág változatosságát. A megújuló energiaforrások feltárásához és fejlesztéséhez világméretű összefogás szükségeltetik, a közösségi és magánszféra új típusú összefogását feltételezve. Az egyik ilyen lehetséges alternatív energiaforrás a bioenergia, amely egyre népszerűbb a politikai színtéren is. A bioenergia termelés növekedett az utóbbi időben, de komoly nyomás alá került a 2007/2008-as években jelentkező élelmiszer-krízis során, amikor is az „üzemanyagot vagy élelmiszert gyártsunk?” dilemma felmerült. 

Az olajárak csökkenése 2008-ban és 2009 elején erősen csökkentette a bioüzemanyag gazdaságosságát, mivel még mindig meglehetősen költséges az előállítása.

Az ipari szektor és a Yara fontos szerepet játszanak az energia előállátás területén, szignifikáns és pozitív hatásokat elérve. A legjobb rendelkezésre álló technológiát és gyakorlati folyamatokat alkalmazva, fenntartva és fejlesztve a termelőegységeket, gondos kapacitáskihasználás mellett az ipari energia hatékony felhasználása fejleszthető, a károsanyag-kibocsátás csökkenthető. Az energiahatékony módszerek alkalmazása előnyökkel jár üzleti és társadalmi szempontokból egyaránt, a befeketetések jó gazdasági, környezeti és szociális megtérülésével számolva.  

Az ipar közel 30%-kal részesedik a világ elsődleges energiafogyasztásából. A műtrágyagyártás, a Yara főtevékenysége közel 1%-át teszi ki a világ energiafogasztásának, főként az ammóniagyártás kapcsán. A vállalat ipari termékei szintén energiaigényes folyamatok során jönnek létre. Ebből is látható, hogy a Yara hatalmas mennyiségű energiát használ fel, ennek nagy része pedig fosszilis eredetű. A Yara, ipari tevékenysége során óhatatlanul részt vesz meg nem újuló nyersanyagok kitermelésében valamint az üvegház-hatású gázok kibocsátásban, annak ellenére, hogy a modern ammónia üzemek feleannyi energiát igényelnek egységnyi termék előállításához, mint a 60-as években és az energia-hatékonyságra való törekvés napról napra tetten érhető. A Yara egyike a világ energiát leghatékonyabb módon alkalmazó műtrágya-gyártóinak és elkötelezett a folyamatos fejlődés irányában.

Míg a műtrágyatermelés a rendelkezésre álló energia függvénye, fontos tudni, hogy a műtrágya energiát is termel. Az ásványi műtrágyák növelik a termést, többlet biomassza képződik, amely többlet napenergiát köt meg. Amennyiben ezt a koncentrált energiát aztán részben élelem vagy takarmány előállítására fordítják, kalóriává alakul át, pozitív irányba befolyásolva a mezőgazdaság energiamérlegét. Ebben az esetben a műtrágya a folyamat katalizátora, melynek célja a napenergia hasznosítása. Míg egyre nagyob a nyomás, hogy a szántóföldeket bioüzemanyag növényekkel hasznosítsuk, az ásványi műtrágyák egy új és egyre nagyobb fontosságú szereppel bírnak a globális energiaigény biztosításában.
  
A növénytermesztés energiamérlege pozitív, bár nagy különbségek vannak az energiakibocsátásban az egyes növényfajok illetve a termesztési körülmények között.  Vitathatalan, hogy az energiacélú termések mennyisége lényegesen növelhető műtrágyák alkalmazásával, főleg a fejlődő országokban. A műtrágya a meghatározó tényező a növényi biomassza, ezen keresztül pedig az „energiatermés” növelésében.

Egy energia-intenzív iparágban tevékenykedve a Yara célja a vezető szerep birtoklása az energia-kihívásban. Növelve a globális jelenlétünket, az ipart a fenntartható üzleti fejlődés irányába vezetve, globális termelési irányelvek és értékesítési modellek kialakítása elkerülhetetlen. Ebben a munkában igen fontos szerepe van a kutatási és fejlesztési tevékenységnek (például környezetbarát technológiák piaci forgalmazása), amely hozzájárul az ipari tevékenység fenntartható feljődéséhez.