Gyakorlati tanácsok ültetvények tápanyag-ellátásához

Szerző: Tóth Gábor

Gyakorlati tanácsok ültetvények tápanyag-ellátásához

A gyümölcstermesztés sajátossága, hogy a termelés során az adott évben mindig legalább két év terméseredményét befolyásoljuk. A tavaszi növekedés utáni tápanyagellátással az adott év termés mennyisége és minősége szabályozható. A későbbiekben már közvetlenül a rügydifferenciálódással, a termőrügyek fejlődésével, és közvetve a kondícióval a következő év termését befolyásoljuk. Az adott év termésének megnevelésével a gyümölcs tápanyag utánpótlás még nem fejeződött be, a következő évre még gondolni kell. A tápanyag ellátás technológiája is sokat változott az intenzív termesztési technológiák terjedésével.

Napjainkban elvárás a gyümölcstermesztésben is, hogy a tápanyag-ellátás és a növényvédelem az ökológiai adottságokhoz alkalmazkodjon, a környezetvédelem szempontjait szem előtt tartva. Az integrált termesztésben a tápanyag-gazdálkodás alapját az optimalizált idejű és dózisú tápanyag pótlási koncepció jellemzi. Ehhez jó támpontot adnak a különböző analitikai vizsgálatok, mint a talaj és levélanalízis.

A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátásánál a következők szempontokra érdemes odafigyelni:

    - Korábbi és adott évi kijuttatott tápanyag mennyisége

    - Növényi részek tápanyag tartalékoló és reutilizációs képessége

    - Alanyhasználat - Életkor, fenológiai fázis

    - Klórérzékenység mértéke

A tápanyag-ellátás alapvető célja az ültetvény tápelemmel történő ellátása, a talajok termékenységének megőrzése, a termések szinten tartása, vagy növelése és a termésminőség javítása. A gyümölcsösök tápanyag-ellátottságát az ültetvény talajának tápanyag-szolgáltató képessége és a trágyázással kijuttatott tápanyagok együttesen határozzák meg. Az ültetvény megfelelő tápanyag-ellátásával biztosítjuk a talaj termékenységét, és az ültetvény maximális termőképességét.

A gyümölcstermő növények táplálkozási sajátosságai

A gyümölcstermő növények erős, kiterjedt gyökérzettel rendelkeznek. A gyökérzet mélységi és szélességi elhelyezkedése alanytól és a fajtától nagymértékben függ. Az erősebb növekedési alanyon 0-60 cm-es, a gyenge növekedésűnél 0-40 cm talajrétegben helyezkedik el. A bogyósgyümölcsök sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet nevelnek, a 0-30 cm-ben található a gyökérzetük 80-90%-a. A nagyobb állománysűrűségű ültetvények kisebb fáinak gyökérzete és a raktározó fás részek aránya egyaránt kisebb, mint a nagyobb fákon.

A mobilizálható tartaléktápanyag mennyisége alacsonyabb, ezért pontosabb és folyamatos tápanyagellátással kell biztosítani a fák megfelelő kondíciójának fenntartását.

A tápanyag-ellátás összeállításánál fontos az alany figyelembevétele. Körte esetében ha birsalanyra van oltva, jobban kell figyelnünk a vaspótlásra. Telepítésnél a talaj tulajdonságát is figyelembe kell venni. Ha például nagyobb mésztartalmú területre telepítünk őszibarackot, akkor érdemes mandula alanyt választani. A tavaszi tápanyagfelvétel indulásában a talajhőmérsékletnek fontos szabályozó szerepe van, 5°C felett a tápanyagfelvétel már folyamatos.

A gyümölcsfák szezonális tápanyag-igényének változása

A gyümölcsfák eltérő mértékben, de a teljes vegetációban folyamatosan igénylik a tápanyagfelvételt. A gyümölcsfajok tápanyagfelvételének két kiemelkedő időszaka van: egyik a rügyfakadástól az intenzív hajtásnövekedés, illetve gyümölcs sejtosztódás befejeződéséig tart.

A második nyár végén kezdődik és tél elejéig tart, ami egybeesik az intenzív hajszálgyökér fejlődéssel. Az őszi tápanyagfelvétel során, a növény tárolja a következő év kezdeti növekedéséhez, virágzásához és kötődéséhez szükséges tartalékokat.

A termő ültetvényekben kijuttatandó tápanyagdózis kiszámolásához kalkulálni kell a termésmennyiséggel kivont tápanyagmennyiséggel, valamint a levélanalízis eredményével. Figyelembe kell venni, továbbá, hogy a lehullott lombot és a metszési nyesedéket a talajba dolgozzák, vagy kivonják a területről, mert az tápanyagveszteséget jelent. Levélanalízist minden évben célszerű végezni. 60-100 db levelet kell begyűjteni 5 hektáronként július-augusztusi időszakban, a csúcsrügyzáródást követően a vegetatív hajtások középső szakaszáról. 

Ültetvények tápelem felvételének szezonális dinamikája:

    Nitrogén: május- június eleje, és júliusban rügydifferenciálódáskor, szüret után tartalékképzéshez.

    Foszfor: virágzástól május végéig, majd július végén van rá fokozott igény.

    Kálium: gyümölcsberakódáskor, intenzív hajtásnövekedés idején július második dekádja.

    Kalcium: május elejétől augusztusig fokozott igény, pótlása talajon keresztül március végén, áprilisban, majd lombtrágyázással 4-8 alkalommal kijuttatva.

    Magnézium: intenzív hajtásnövekedés idején.

    Bór: virágzáskor, nyári és őszi rügydifferenciálódás idején kell a pótlására figyelmet fordítani.

A tápanyag-ellátást az aktuális fenológiai és élettani szakaszok eltérő igényéhez igazítsuk. A tápanyag-felvétel dinamikához igazított időzítés, és a dózisok helyes megválasztása alapvető fontosságú a környezetkímélő termesztés megvalósításához

Termő ültetvények alap és fejtrágyázása

A talajtípustól és szervestrágyázástól függően végezzük az alaptrágyázást. Az időpont megválasztásánál az általános szabály, hogy a kötött talajon késő ősszel, vagy télvégén, laza talajon tél végén, kora tavasszal kell elvégezni. A szerves trágya hatóanyag-mennyiségét az alaptrágyázásnál számítsuk be!

Klórérzékeny állókultúrában (cseresznye, bogyósok, szőlő, stb.) csak Yara-MilaTM Cropcare termékcsaládba tartozó műtrágyák használhatók. A YaraMilaTM Cropcare 8-11-23, a YaraMilaTM Cropcare 11-11-21 és a YaraMilaTM Cropcare 23-7-7 összetételeket ajánljuk. A YaraMilaTM Cropcare műtrágyák klórmentesek, a tenyészidőszakban hosszú ideig szolgálnak tápanyaggal, és az NPK hatóanyagok mellett minden fontos mikroelemet is pótolnak. Amennyiben van talajvizsgálati eredménye, ennek megfelelően válassza ki az összetételt. Ha nem rendelkezik talajvizsgálati eredménnyel, akkor a növény igényéből kiindulva kálium túlsúlyos műtrágyát válasszon. A kijuttatás dózisa a talajvizsgálattól függően 300-800 kg/ha. A beművelés előnyösen befolyásolja a tápanyagok feltáródását, oldódását. 400-500 kg felett célszerű a mennyiséget megosztani, és a kisebbik részt fejtrágyaként kijuttatni. A feltáródást a csapadék, illetve az öntözés nagymértékben elősegíti.

Termő ültetvények lombtrágyázása

A gyümölcstermesztésben, a nagyobb lombfelület miatt is, kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a lombtrágyázásnak. A vegetációs időben a növényvédelmi munkákkal együtt a lombtrágyázás is végrehajtható. A YaraVitaTM lombtrágya család gyümölcs specifikus összetételei (YaraVitaTM Frutrel, YaraVitaTM Universal Bio, YaraVitaTM Seniphos), eleget tesznek a harmonikus tápanyag-ellátás szabályainak. A YaraVitaTM Frutrelt a rügypattanástól a virágzás kezdetéig juttassuk ki, majd kötődés után 2-5 alkalommal ismételjük meg . Az YaraVitaTM Universal Biot általános kondicionálásra és a stresszhelyzetek okozta tápanyag zavar megelőzésére javasoljuk. Egyes gyümölcsfajták esetében ahol a fedőszín fontos piaci szempont az értékesítésben, a YaraVitaTM Seniphost ajánlom a piros fedőszín kialakításához. Ügyeljünk rá, hogy a lombtrágyázás tápelem arányai a fejlődési időszakhoz igazodjanak.

Kijuttatás előtt mindig végezzen keverési próbát, ehhez nyújt segítséget a www.tankmix.com, vagy a TankmixIT mobilalkalmazás.