Az őszi búza egészséges növekedésének elősegítése

Wheat HealthA tápelemek elsősorban a magasabb hozamnál és a minőségnél játszanak szerepet, ezért igyekszünk garantálni, hogy az ásványi anyagok hiánya ne korlátozza a növekedést és a növény fejlődését.

Ezenkívül a növényi tápanyagok növelhetik a növény betegségekkel szembeni ellenállóképességét is. A kiegyensúlyozott tápanyagellátás garantálja, hogy a növény sejtstruktúrája erőteljes és rugalmas legyen, miközben a túlzott tápanyag-felhalmozódás ártalmas is lehet a növény egészséges fejlődése szempontjából. Több olyan kísérletet is találunk, amelyben részletesen bemutatják, hogy az egyes tápanyagok milyen szerepet játszanak a növény fejlődésében. Ezek között találunk nitrogénnel, káliummal, mangánnal, cinkkel, rézzel és molibdénnel végzett kísérleteket is.

Nitrogén

A nitrogénhiány fogékonnyá teszi a növényt a torsgomba fertőzéssel szemben, a megfelelő káliumellátás hiánya miatt pedig elsatnyulnak a növények, és silány minőségűek lesznek, különösen száraz időjárás mellett. A fiziológiai stressz még károsabb, ha korlátozott a kálisó utánpótlás – a fagykár súlyosabb lesz, a vizenyős területek lassabban válnak ismét használhatóvá, a növények pedig korábban fonnyadnak, valamint tovább maradnak petyhüdtek aszályos időszakban.

A növény védtelenebb lesz a betegségekkel és a kártevőkkel szemben, különösen akkor, ha a nitrogén és a kálium egyensúlya nem megfelelő. Ez lassabb növekedést eredményez, a növény pedig lédúsabb lesz: nagyobb koncentrációban tartalmazza az oldható nitrogénvegyületeket és az egyszerű szénhidrátokat, ami könnyen felhasználható tápanyagforrást jelent a különféle betegségek számára.

A kártevőkkel szemben kisebb mechanikus ellenállást jelentő vékonyabb sejtfal is a káliumhiányra vezethető vissza. Ezernél is több gabonavizsgálat áttekintése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ott, ahol a káliumszint alacsony, és nincs egyensúlyban a nitrogénellátással, ott az esetek több mint 70%-ban a kálium utánpótlása csökkentette a betegségeket. A káliumhiányt okolják a rozsdafertőzés gyakoribb előfordulásáért is.

Cink és réz

A cinkről kimutatták, hogy csökkenti a szemfoltos szártőbetegség (Rhizoctonia cerealis) szintjét, miközben a rézhiány hímsterilitáshoz vezet, ez pedig az anyarozzsal fertőzött léha szemek magasabb arányát eredményezi.

Mangán

A mangán hatásosságát számos vizsgálatban mutatták ki a betegségek elleni védekezés szempontjából. Közvetlen gátló hatása van a gombák, különösen a lisztharmat fejlődésére, valamint szerepet játszik a növényi sejteket a fertőzésekkel szemben még jobban ellenállóvá tevő lignin és a szuberin termelődésében. Számos bizonyíték támasztja alá, hogy a mangán csökkenti a búza torsgomba fertőzésének előfordulását.