Tápanyag összegzés

A kukorica esetében a tápanyag-felvétel főleg a szárnövekedés során történik (4-8 leveles állapottól címerhányásig), a műtrágyát célszerű ez előtt kijuttatni -hacsak nem csévélődobos öntözést alkalmazunk-, mert a magas és sűrű növények között nehéz a területre bejutás a hagyományos gépekkel.

A felvett, valamint a terméssel és egyéb növényi részekkel eltávolított tápelemek mennyisége nagy mértékben függ a kukorica fajtájától. A tápanyag-felvétel különböző a szemes kukorica és a siló kukorica esetében, így ezt a tápanyag-ellátási tervben figyelembe kell venni. A tápanyag hasznosítás is jelentősen különbözhet az egyes fajták esetében.

Macronutrient Uptake
Image Macronutrient Uptake

Makroelemek

A kukorica a szükséges nitrogén, foszfor és magnézium több, mint a felét, valamint a kálium 80%-át a generatív növekedési szakasz előtt veszi fel.

Nitrogén

Macronutrient removal

Nagy mennyiségű nitrogén szükséges a kukorica szárazanyag-tartalmának és terméshozamának növelésére. Mennyiségét tekintve több mint 200 kg/ha szükséges ahhoz, hogy a szemes kukorica terméshozama 7 t/ha legyen. A többi tápanyaghoz képest a nitrogén nagy részét – körülbelül 16 kg/t – a kukoricaszemek veszik fel. A siló- vagy csövesen szedett kukorica is hasonló mennyiségben vesz fel nitrogént. A szükséges adagban és kellő időben történő alkalmazás a leghatékonyabb a jó nitrogénellátottság fenntartása érdekében, különösen könnyű talajszerkezet esetén. A későbbi fejlődési szakaszban alkalmazott magas nitrogénmennyiség kidőléshez és túlzott kései növekedéshez vezethet.

 

Foszfor és kálium

Image Macronutrient Removal

A foszforra – igaz, csak kis mennyiségben – a növényfejlődés korai szakaszaiban van szükség, hogy biztosítsa a megfelelő gyökérnövekedést, illetve elősegítse a hajtás- és levélnövekedést. A növények P2O5-felvétele megközelítőleg 85 kg/ha.

A káliumra – a nitrogénhez hasonlóan – nagy mennyiségben van szükség. A növények összességének káliumfelvétele körülbelül 200 kg/ha. Ennek nagy részét a levél és a szár hasznosítja. A káliumra a szárnövekedés során van a legnagyobb szükség. Ilyenkor a felvétele gyorsabb más tápanyagokéhoz képest.

Ennek eredményeként jelentős káliummennyiség található a kukoricaszárban, és nyerhető ki a növény silózása során. Míg a másodlagos makroelemekből kisebb mennyiségre van szükség – 7 t/ha szemes kukoricához 25-50 kg/ha között – a kalcium-, magnézium- és kénellátás fontos a terméshozam megőrzése érdekében.

Mikroelemek

Image Micronutrient Uptake
A legnagyobb mennyiségben felvett mikroelem a vas és a mangán. Ez a két mikroelem hiányzik leginkább a talajból, amikor a növényt vagy a szár- és levélmaradványt eltávolítják a szántóföldről. A bór és a cink – amelyekből szintén nagy mennyiségre van szükség – jórész a kukoricaszemekben található. Egyre gyakoribb a cink vetéssel együtt való kijuttatása, amely biztosítja a megfelelő gyökér- és hajtásfejlődést.